Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-321 • A Minisztertanács beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről

-7$~ - 19 tárértéke 1995-ig a Nagymarosi Vízlépcső építésének elmaradása esetén is kielégíthető. A Vízlépcsőrendszer kiépítésében és üzemmódjában jelentkező változások 1995-ig tehát a magyar villamosenergia rendszerben nem igényelnek többletberuházást jelentő kompenzációt. Az 1995. utáni időszakban a hiányzó teljesítmény és villamosenergia termelés csökkenéséből - a felek részesedésének reálisan figyelembe vehető arányai mellett - a magyar félre jutó teljesítőképességhiány 290 MW gázturbinás kombinált ciklusú erőművi kapacitás építésével kompenzálható. Ennek létrehozása 1988. évi árszinten 7,3 milliárd Ft; a többletszénhidrogén-igény maximum 9 PJ/év /220 ezer tonna/év kőolajegyenérték/. Ez a gázturbina-kapacitás lehetővé teszi azt is, hogy az 1996-tól esedékes osztrák áramszállítási kötelezettséget az energia-ipar teljesíteni tudja. A csehszlovák félnél a Nagymarosi Vízlépcső elhagyása - ugyancsak a felek részesedésének ez esetben figyelembevehető arányai mellett - egy 190 MW teljesítőképességű erőmű építésével pótolható kapacitáshiányt jelent. A megtermelhető energia mennyisége a csehszlovák félnél nem csökken, de ezen belül a csúcsenergia mennyisége kevesebb lesz. Pótlása esetén többletköltség jelentkezik azáltal, hogy nagyobb fajlagos hőfogyasztásü erőműben kell megtermelni ezt a hiányzó csúcsenergiát. Ennek a kapacitáshiánynak a pótlása nem magyar feladat, mert nem energiakiesést jelent.