Országgyűlési irományok, 1985. X. kötet • 275-320. sz.

1985-289 • Az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságának jelentése az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott bizottsági és képviselői módosító javaslatokról, valamint a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről című országgyűlési határozat-tervezetről

- 9 ­" Indokolás (1) és (2) bekezdéshez együttesen: - A népakarat szerinti szabad választásnál le­gyen azonos érdeke a kűzdőfeleknek, hogy a szavazásra jogosultak közül minél többen sza­vazzanak. Ez az általam javasolt 60 %, illet­ve 40 %-os arány egyáltalán nem magas, viszont az eredeti elképzelés szerint 50, 25 % azonban rendkívül alacsony. - Az egyéni választókörzetben minden jelölt va­lóban küzdjön meg a mandátumért. Úgymond könnyen ne jusson senki mandátumhoz 1 A megmé­retés nem lehet formális. Úgy gondolom, a pár­tok programjának elfogadása mellett az egyéni választókerületben a jelölt emberi alkalmas­sága, felkészültsége meghatározó legyen. Ha az eredeti megoldás marad a második fordu­lóra, akkor például a szavazásra jogosultak­nak mindössze 10 %-a is elegendő a mandátum szerzésére. Egy példa: 70.000 fős választó­körzetből, melynek 26 %-a 18.200 fő, 3 jelölt indul: a/ jelölt: 5.000, b/ jelölt: 6.200, c/ jelölt: 7.000 szavazatot kap. Sőt, ha több jelölt van, az esetben már egy­számjegyű aránnyal is mandátumot nyerhet a jelölt." A Bizottság Polgárdi József képviselő javaslatát nem támogatja . A választás első fordulójának érvényességi feltéte­le, hogy azon résztvett a választópol­gárok több mint a fele. E megoldás meg­felel a klasszikus többségi elvnek. Ez alól kivétel csak a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó törvényja­vaslat. Egyetértünk a módosítás azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom