Országgyűlési irományok, 1985. X. kötet • 275-320. sz.

1985-285 • Az Országgyűlés nyilatkozata 1956. október 23-áról (Tervezet)

-30Ghogy a lelkiismeret törvényi meghatározását tartalmazná. Ennek oka, hogy a lelkiismeret fogalmát sem a hazai, sem a külföldi jogalkotás nem dolgozta ki, A Javaslat abból indul ki, hogy a lelkiismereti ok nem korlátozható vallási motivációra. Azon a személyiség olyan belső értékrendszerét kell érteni, amellyel ellentétes magatartás kikényszerítése az egyén lelki sérülésével és önmagával való meghasonlásával járna. Ennek bizonyítása az államigazgatási eljárás számára — a lelkiismeret fogalmának meghatározása nélkül — jelentős nehézséget okozna. Ezért a Javaslat, bár a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat teljesítését a lelkiismereti okra tekintettel teszi lehetővé, a bizonyítást a lelkiismereti okra való hivatkozás megalapozottságára kívánja irányítani. A Javaslat azonban a szocialista társadalmi rendszerrel szembenálló politikai meggyőződést nem tekinti olyan lelkiismereti oknak, amely megalapozhatja a fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat iránti kérelem előterjesztését. 4. A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők nem fegyveres beosztást látnak el, és eskü helyett fogadalmat tesznek. Mivel az e szolgálatot teljesítők katonák, így rájuk a katonai szolgálat tartalmára, illetőleg a szolgálatot teljesítők és eltartásra szoruló hozzátartozóik érdekvédelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. A polgári szolgálat nem katonai szolgálat. Azt az arra jogosultak nem a fegyveres erőknél, hanem kijelölt polgári munkahelyen, sajátos jogviszonyban teljesítik. Ezért a szolgálat teljesítésére, e jogviszony tartalmát képező jogokra és kötelezettségekre, valamint a szolgálatot teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabálynak kell megállapítani. 5. A Javaslat garanciális okokból részletesen tartalmazza a fegyver nélküli katonai, valamint polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelem elbírálásának szabályait. A Javaslat a szolgálati formák iránti kérelem előterjesztését a nyilvántartásba vételtől a sorozásig, de legkésőbb a katonai eskü letételéig teszi lehetővé. Az eskü letétele után ilyen kérelem már nem terjeszthető elő. Ezért a fegyveres sorkatonai szolgálatot teljesített és tartalékállományba helyezett hadkötelesek fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálatot nem teljesíthetnek. 6. A kérelem kétfokozatú állaimágazgatási eljárásban, bizottság közreműködésével kerül elbírálásra. A bizottságot első fokon a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, másodfokon pedig a Minisztertanács által kijelölt, illetőleg felkért szervezetek képviselőiből kell létrehozni. A bizottság a hadköteles személyes meghallgatása után alakítja ki álláspontját. Abban kell állást foglalnia, hogy a hadköteles lelkiismereti okra való hivatkozása valóban a meggyőződését tükrözi-e vissza. Ehhez mérlegelheti, hogy személyiségi vonásai, belső érték11