Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-250 • Törvényjavaslat az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról

-4 -3ö*zőja kérelmére indul. Az indítvány, illetőleg a kérelem előterjesztése esetén a Legfelsőbb Bíróság köteles eljárni. Az eljárás során a Legfelsőbb Bíróság nem az ítélet megalapozottságát és törvényességét vizsgálja, hanem azt, hogy a bűncselekményt a népfelkeléssel összefüggésben és méltányolható körülmények között követték-e el. A Legfelsőbb Bíróság döntése alakszerű határozatban jelenik meg, amely az elítélés semmissé nyilvánításáról, illetve az indítvány vagy kérelem elutasításáról rendelkezik. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Hozzátartozón a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk) 137.§-ának 5. pontjában meghatározott személyeket kell érteni. A 3.§-hoz Az l.§-ban meghatározott időpontot, 1963. április 4-ét követően is, néhány esetben sor került olyan politikai bűncselekmény elkövetésére, amely összefüggésben volt a népfelkeléssel. Ebbe a körbe sorolhatók azok az elítélések is, amikor a felelősségrevonásra az 1956-os eseményekről, illetve a megtorlások áldozatairól való megemlékezés miatt került sor. A Javaslat ezekre is biztosítja az egyéni felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálat a 2.§-ban meghatározott eljárási szabályok szerint történik. Mivel a népfelkeléssel való összefüggés ezekben az esetekben általában távoli, s gyakran egyéni megítéléstől függ, ezért a semmissé nyilvánítás kezdeményezését az elítéltre, illetve hozzátartozójára kell bízni, a legfőbb ügyészt nem szükséges feljogosítani az eljárás megindítására.