Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-271 • Törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról

_<«-- 10 rájuk előirt szabályokat is önálló fejezetekben kell elhelyezni, s a II. fejezet a továbbiakban csak az Országgyűlésről rendelkezik. A 3.§-hoz 1. Alkotmányunk értelmében jelenleg az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot. Az államhatalmi ágak megosztásának elvéből és a közvetlen demokrácia intézményeinek /népszavazás, népi kezdeményezés, kollektiv kérelmezési és panaszjog, társadalmi viták/ létéből következik, hogy a jövőben az Országgyűlést nem lehet a népszuverenitás egyetlen letéteményesének tekinteni. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredően azokat a jogokat gyakorolja, amelyeket az Alkotmány a hatáskörébe utal. 2. Az Országgyűlésnek a népszuverenitásból eredő jogait az Alkotmány 19.§-ának (3) bekezdése sorolja fel. Az Elnöki Tanács megszűnésével és a köztársasági elnök intézményének létrehozásával, illetőleg az Alkotmánybíróság létesítésével egyes jogkörök szabályozását módositani szükséges. A Javaslat az Országgyűlés hatáskörébe utalja a rendkívüli állapot és a szükségállapot kihirdetését, illetőleg a fegyveres erők külföldi vagy belföldi alkalmazására vonatkozó döntés meghozatalát. A rendkivüli állapot kihirdetésére a Javaslat szerint kizárólag akkor kerülhet sor, ha az ország függetlensége vagy területi épsége idegen hatalom erőszakos fellépése következtében veszélybe kerül. Ilyen helyzet áll elő hadiállapot idején, vagy olyan feszült nemzetközi helyzetben, amikor idegen hatalom fegyveres támadásától tartani lehet. Tekintettel arra, hogy a rendkivüli állapot kihirdetése a nemzetközi konfliktusokból származó feszültséget rendszerint tovább mélyiti, arra csak az idegen ha-