Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-262 • Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának jelentése Sebők József interpellációja tárgyában

2 -7Heves megye bejelentett igénye a 45 Ft-os minimum biztosítására 6,5 millió Ft volt, amit meg is kapott. A túlóra létszámarányos tervezése miatt - 9 megyei tanáccsal együtt - nem jelzett többletigényt. Mint ez az 1989. évi pedagógus-bérrendezés előkészítése során kiderült, az 1988-ban juttatott költségvetési béralap-kiegészités - a felmérés, illetve a tanácsi adatszolgáltatás pontatlanságai miatt - indokolatlan feszültség forrásává vált. Ezt a tulóradijak 1989. február 1-i rendezése során oldottuk fel. Ekkor ugyanis azt az alapelvet követtük, hogy a minimális dradij a pedagógus munkabérének egy kötelező tanitási órára jutó hányada legyen. Az elv érvényesítéséhez az állami költségvetés 550 millió Ft-ot biztositott, ami az átlagos pedagógusbér 3,1 %-os növelését tette lehetővé. Heves megyében ez az intézkedés 3,7 %-os béremelést jelent, ezzel az interpellációban jelzett jogos többletigény kielégítésre került. A pedagógus-alapbérek emelésére rendelkezésünkre álló béralap 1989. szeptember 1-i hatállyal - 1988 decemberi tényleges bérekhez képest - 14,9 %-os béremelésre ad lehetőséget. Az összeg elosztása során - a Pedagógus Szakszervezettel egyetértésben - törekedtünk a megyei aránytalanságok csökkentésére azzal, hogy az összeg felét egységes fejkvóta /1.095 Ft/fő/ 3 hónapra/ a másik felét a besorolás szerint béralap arányában osztottuk fel. így pl. Heves megye pedagógusai 15,8 %-os a főváros pedagógusai 12,7 %-os béremelésben részesültek azl988 decemberi bérhez képest. Következésképpen intézkedéseink igazolják a tárca szándékát a pedagógusok bérkülönbözetének csökkentésére,de a rendelkezésre álló összeg most csak ennyit tett lehetővé. Kérem, válaszom elfogadását. Budapest, 1989. augusztus 24. ^Glatz Ferenc/ U