Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-203 • Törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról

- 24 ­Az alkotmányjogi panasz A 47.§-hoz Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését az egyes ha­tásköri feladatok ellátása során általában nem mindenki, hanem csak a törvényben tételesen felsorolt, konkrétan nevesített sze­mélyek és szervek számára biztositja a Javaslat. Ezalól az alkot­mányjogi panasz intézménye jelent kivételt, ugyanis bárki az Al­kotmányban biztositott alapvető jogainak megsértése miatt alkot­mányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha a jogsé­relme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimeritette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztositva. Az Alkotmányban biztositott alapvető jogok alatt valamennyi, az Alkotmányban deklarált alapvető emberi és állampolgári jogot érteni kell, továbbá azokat a gazdasági, társadalmi és politikai rend alapelveivel kapcsolatos alapvető jogokat is, amelyek nem­csak magánszemélyeket illethetnek meg /pl. a versenysemlegesség­hez való jog, a vállalkozás szabadságához való jog/. Ha pl. egy miniszteri rendelet a fent emiitett alapvető jo­gokat sérti, miután a jogszabállyal szemben jogorvoslati lehető­ség nincs biztositva, ezért ellene alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani. Az alkotmányjogi panasz benyújtására a jogerős hatá­rozat kézbesítésétől számitott harminc nap áll rendelkezésre. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz elbirálása során, miután végül is egy adott jogszabály alkotmányosságát kifogásolják, az alkotmányellenesség utólagos ellenőrzésére vonatkozó szabályok /41-46.§/ alapján jár el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom