Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-203 • Törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról

- 6 ­elsősorban szakmai, de a politikai pártokkal, a választásokkal, a népszavazással stb. kapcsolatos hatáskör miatt ugyanakkor politi­kai funkció is lesz. Garanciális szempontból, és azért, hogy az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása során kellő választá­si lehetősége legyen, a jelölő bizottság kétszerannyi személyt javasol, mint ahányat az Alkotmánybíróság tagjává meg kell választani. 89. A 8-9.§-hoz A jelölő bizottság által javasolt személyek - az újonnan ki­alakult gyakorlatnak megfelelően - az Országgyűlés jogi, igazga^ tási és igazságügyi bizottsága előtt bemutatkoznak. A bizottsági ülésen a képviselők a jelölteknek kérdéseket tehetnek fel. E személyes meghallgatás alapján a bizottság a jelölteket rangso­rolja. A jelölő bizottság javaslatával szemben az országgyűlési bizottság nem rendelkezik vétó joggal, vagyis a jelölő bizottság által javasolt valamennyi személyt a meghallgatás és a rangsoro­lás után köteles választás céljából az Országgyűlés elé terjesz­teni. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjainak választásánál figyelembe veszi a bizottság véleményét, bár az a döntését nem köti. Tehát az Országgyűlés a jelöltek közül bárkit - a rangsoro­lástól függetlenül is - megválaszthat. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásakor egyébként az Országgyűlés dönt az Alkotmánybíróság tisztségviselőinek, az el­nöknek és az elnökhelyetteseknek a személyéről is. Megválasztás esetén az Alkotmánybíróság tagjának megbizatása határozott időre, 12 évre szól, azzal a megkötéssel, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom