Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-203 • Törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról

- 3 ­Ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság a funkcióját maradéktalanul elláthassa, biztositani kell az önállóságát és a függetlenségét. E célt a Javaslat az Alkotmánybíróság költségvetésének, az Alkot­mánybíróság tagjai mentelmi jogának, e tagok személyével és tevé­kenységével kapcsolatos összeférhetetlenségi okoknak a szabályo­zásával kivanja elérni, továbbá azzal, hogy röziti: az Alkotmány­bíróság tagjai döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. A Javaslat az Alkotmánybíróság tagjává válása szakmai felté­teleinek felállításával, a jelölő bizottság személyi összetételé­nek megállapításával és a jelöltek állitásával, valamint a jelöl­teknek országgyűlési bizottság előtti meghallgatásával és rang­sorolásával biztositja, hogy az Alkotmánybíróság tagjai csak a kiemelkedő tekintélyű elméleti és több évtizedes gyakorlati ta­pasztalatokkal rendelkező jogászok közül kerülhessenek ki. A Javaslat az Alkotmánybíróság felállításával nem hoz létre egy szuper hatalmi fórumot. A hatalommegosztás, a fékek és ellen­sulyok elve alapján pl. az Alkotmánybíróságot az Országgyűléssel kapcsolatban csak korlátozott jogkör illeti meg (pl. bár a tör­vény alkotmányosságát ellenőrizheti, azonban az alkotmánysértő törvényt nem semmisítheti meg, hanem csak a végrehajtását füg­gesztheti fel ). A Javaslat a záró rendelkezések körében többek között megha­tározza az Alkotmánybíróság működésének kezdő időpontját, vala­mint az átmeneti rendelkezéseket. Ezek szerint az Alkotmánybíró­ság megalakításakor az Országgyűlés átmenetileg az Alkotmánybíró­ságnak csak öt tagját választaná meg, ezzel lehetőséget adva a már uj összetételű Országgyűlésnek a többi (hat) állás betöltésé­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom