Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-119 • Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat és indokolása

-2.É8­- 10 ­kitásáról szinte teljesen szabadon rendelkezhetnek az alapitók, ugyanis a Javaslat a szervezet működésével kapcsolatban szinte alig tartalmaz rendelkezéseket, az alapszabály tartalmával kap­csolatban pedig csak néhány, a jogi személlyé váláshoz és a műkö­déshez egyébként elengedhetetlen követelményt ir elő. Ilyen köve­telmény, hogy az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet ne­véről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. A 7.§-hoz Az egyesülési jog egyik korlátja, hogy annak gyakorlása nem sértheti mások jogait. Ez vonatkozik egyrészt a társadalmi szer­vezetek névhasználati jogára, illetőleg arra is, hogy a társadal­mi szervezet elnevezése és célja csak abban az esetben keltheti azt a látszatot, hogy más jogi személy tevékenységéhez kapcsoló­dóan fejti ki tevékenységét, ha ahhoz az érdekelt jogi személy hozzájárult. Ezért például a római katolikus egyház hozzájárulása szükséges ahhoz, ha egy szervezet nevében és céljában arra utal, hogy római katolikus hittudományi egyesületként kivan működni. A társadalmi szervezetek névhasználatának sajátossága, hogy gyakran használják az "országos", "magyar", "nemzeti" jelzőket, földrajzi, közigazgatási egységek nevét, illetőleg kiemelkedő személyiségek nevét. Annak érdekében, hogy biztositva legyen a tényleges tevékenység és az elnevezés összhangja, valamint hogy e jelzők, elnevezések, személyiségek emléke megfelelő védelemben részesüljenek az esetleges illetéktelen névhasználattal szemben, a Javaslat ezen elnevezések felvételét előzetes eljáráshoz köti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom