Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-119 • Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat és indokolása

- 5 ~2£3nem érő közösségeket hozzon létre, illetőleg azok tevékenységében részt vegyen. Természetesen az egyesülés szabadsága egyben azt is jelenti, hogy az ilyen szervezetekből, közösségekből szabadon ki is lehet lépni. Az egyesülési jognak mindezekből következően alapvető fogalmi ismérve az önkéntesség, vagyis a jogszabály erejénél fogva, kényszertársulásként szerveződő szervezetek, érdekképviseletek - társadalmi jellegük ellenére - sem tekinthetők az egyesülési jog alapján létrejövő szervezeteknek. A 2.§-hoz Az egyesülési jog emberi szabadságjog, azonban a társadalmi szervezet létrehozásának és az abban való működésnek a joga - figyelemmel az eddig kialakult gyakorlatra, e szervezetek tevékenységére és jellegére - nemcsak a magánszemélyeket, hanem a jogi személyeket és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket is megilleti. A magánszemélyek kifejezés pedig arra utal, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel összhangban az egyesülési jogot Magyarországon nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó nem magyar állampolgárok is gyakorolhatják. Tehát Magyarországon az egyesülési jogot - a Javaslat szerint - a magyar állampolgárok, a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó nem magyar állampolgár magánszemélyek, valamint a Magyarországon honos jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gyakorolhatják. A Javaslat az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek gyűjtőfogalommal a társadalmi szervezetek - tevékenységének, jellegének meghatározását az alapitókra bizza, csak példálózva sorolja fel a legjellemzőbb szervezettípusokat, nem zárva ki annak