Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.
1985-119 • Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat és indokolása
- 3 ~2£1^ Mindezekre figyelemmel indokolt és időszerű az egyesülési jog átfogó, törvényi szintű szabályozása. 3. A Javaslat - a szocialista jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal össszhangban - átfogóan szabályozza az egyesülési jog gyakorlásának a módját, garanciáit és törvényes korlátait, az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek jogi helyzetét, belső működésük demokratizmusának törvényes biztosítékait, illetőleg a törvényes működés biztositása érdekében való állami beavatkozás módját és törvényes feltételeit. A Javaslat az egyesülési jog alapján létrejövő szervezet tevékenységének, jellegének meghatározását az alapitókra bizza, nem állapit meg az egyes szervezettípusokra vonatkozó külön szabályokat. Ez alól kivételt jelent a politikai párt, amelyre elsődlegesen az Alkotmány és külön törvény rendelkezései lesznek az irányadóak. Az egyesülési jog alapján természetesen nemcsak szervezetek, hanem a társadalmi szervezet szervezettségi szintjét el nem érő közösségek is létrehozhatók. A jogállamiság követelményéből eredő, az egyesülési jog alapvető elveként rögziti a Javaslat, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapitható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Ezzel összefüggésben az egyesülési jognak, mint alapvető szabadságjognak a korlátjaként azt határozza meg, hogy az egyesülési jog nem valósithat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhivást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, illetőleg azt, hogy az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
