Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-119 • Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat és indokolása

INDOKOLÁS az egyesülési jogról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat /a továbbiak­ban: Javaslat/ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Pol­gári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint a Magyar Népköztársaság Alkotmányával összhangban állapítja meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, az egyesülési jog gyakorlásának a törvényes kereteit, illetőleg azo­kat a törvényes garanciákat, amelyek biztositják e szabadságjog zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog tartalmát tekintve olyan szabadságjog, amely alapján - az alkotmányos rend tiszteletbentartásával - po­litikai, érdekképviseleti, kulturális és egyéb célok érdekében szervezett közösségek hozhatók létre és működtethetők. Az egyesü­lési jog az alapja tehát a társadalom különböző érdekek és érté­kek alapján való önszerveződésének, az önkéntes alapon létrejövő, szervezett társadalmi közösségek működésének. Egy adott társadalomban az egyesülés szabadságának tényleges mértéke az emberi szabadságnak és a társadalom demokratizmusának alapvető jellemzője. Az egyesülés szabadsága a népszuverenitásból ered, tehát az egyesülés szabadságának korlátozása nem egyszerűen egy szabadságjog korlátozását, hanem a népszuverenitás, a demok­rácia korlátozását jelenti. Ebből következően egy demokratikus társadalomban az egyesülési jogot csak olyan korlátozásoknak le­het alávetni, amely a társadalom védelme érdekében szükséges, vagyis az egyesülési jog gyakorlása keretében sem lehet olyan te­vékenységet végezni, amely Alkotmány- vagy törvényellenes, ille­tőleg mások jogait sérti. ! ^%\

Next

/
Oldalképek
Tartalom