Országgyűlési irományok, 1985. V. kötet • 76-111. sz.
1985-76 • A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat és indokolása
10 1. számú melléklet AZ EREDMÉNY MEGHATÁROZÁSA A törvény 5. §-a szerinti eredmény a könyvvezetés módjától függően 1. a kettős könyvvitelen alapuló mérleg szerinti eredmény, 2. az egyszerűsített kettős könyvvitelre épülő mérleg szerinti eredmény, 3. az egyszeres könyvvitelen alapuló bevételek, valamint a termelési és kezelési költségek különbözeteként meghatározott eredmény. 1. A kettős könyvvitelen alapuló mérleg szerinti eredmény A kettős könyvvitelen alapuló mérleg szerinti eredmény a vállalkozási tevékenység során a naptári évben elért, a Népgazdasági számlakeret előírásainak megfelelően elszámolt nettó árbevétel és a különféle bevételek, valamint az értékesítés elszámolt önköltsége, a fel nem osztott költségek és különféle ráfordítások különbözete, mely összegszerűen megegyezik a mérlegrendelet értékesítési előírásai alapján elkészített mérlegben kimutatott eszközök és források különbözetével, 2. Az egyszerűsített kettős könyvvitelre épülő mérleg szerinti eredmény Az egyszerűsített kettős könyvvitelt alkalmazó adóalanyok egyszerűsített mérleget készítenek. Az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredmény az elszámolt nettó árbevétel és különféle bevételek, valamint a naptári évben elszámolt költségek, fel nem osztott költségek, és különféle ráfordítások különbözete, mely összegszerűen megegyezik a mérlegrendelet értékesítési előírásai alapján elkészített egyszerűsített mérlegben kimutatott eszközök és források különbözetével. Az árbevétel, nettó árbevétel, különféle bevételek, különféle ráfordítások tartalmukban egyezőek az 1. pontban meghatározottakkal. A naptári évben elszámolt költségek magukban foglalják a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan a naptári évben felmerült valamennyi költséget. 3. Az egyszeres könyvvitelen alapuló, a bevételek valamint a termelési és kezelési költségek különbözeteként meghatározott eredmény Az eredményt úgy kell meghatározni, hogy a naplófőkönyvben elszámolt (adóköteles) bevételek összegét csökkenteni kell az adóalapba beszámítható költségek, valamint az elszámolt értékcsökkenési leírás összegével. A különbözetet az anyagok és fogyóeszközök nyitó és záró leltárérték különbözetével növelni (ha a záró leltárérték magasabb), illetve csökkenteni (ha a záró leltárérték alacsonyabb) kell. A bevételek, valamint az adóalapba beszámítható költségek körét a könyvvitel rendjéről szóló jogszabály határozza meg. 2, számú melléklet AMORTIZÁCIÓS NORMÁK JEGYZÉKE „A" fejezet I. ÉPÜLETEK Amortizációs Megnevezés norma % 1. Hosszú élettartamú szerkezetből 1,0 2. Közepes élettartamú szerkezetből 3,0 3. Eövid élettartamú szerkezetből 6,0 A felsorolt kategóriákon belül az épületek besorolását a gazdálkodó szervezetek végzik el a FÜGGELÉKben részletezett műszaki ismérvek alapján. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések az épülettel együtt amortizálódnak. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott amortizációs normák alapján kell megállapítani. II. ÉPÍTMÉNYEK Amortizációs Megnevezés norma % Ipari építmények 2,0 Mezőgazdasági építmények (ide kell besorolni az állóeszköznek minősülő — műtrágya nélküli — meliorációt, a bekötő- és üzemi utakat stb.) 3,0 Vasúti építmények — közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 — egyéb vasúti építmények elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Vezetékek — elektromos vezetékek, ideértve távközlési hálózat vezetékeit is 4,0 — kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 — gőzvezetékek, földgáz-távvezetékek 4,0 — közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0 — egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Minden egyéb építmény 2,0
