Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 21 -árértékek forognak kockán, a társas viszony folytán bonyolult döntési mechanizmusok érvényesülnek, kialakulhatnak nagyméretű szervezetek, szervezetrendszerek, ahol a felek biztonsága megköveteli, hogy a jognyilatkozatok utóbb ne váljanak vitathatóvá, ellenőrizhetetlenné. Ezért rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a jognyilatkozatokat általában írásban kell megtenni. A technikai fejlődés azonban már eddig is kialakított, és várhatóan ezután is kifejleszt majd olyan megoldásokat, amelyek alkalmasak lehetnek a jognyilatkozatok hiteles rögzítésére. Ezért a Javaslat nem ragaszkodik mereven az írásbeli formához, elfogadhatónak tart minden más bizonyítható módon tett jognyilatkozatot is. Ez azonban az előzőek szerint nem jelenthet bármiféle bizonyítási eszközt, hanem csak olyan módszert, ahol a nyilatkozat valamilyen technikai módon rögzített. Ezt támasztja alá a szabály megszegése következményeinek kialakítása is. Az általános polgári jogi szabályok szerint a nem megfelelő formában tett nyilatkozat semmis. (Ptk. 217. § (1) bekezdés.) Ha ezt a jogkövetkezményt akarjuk alkalmazni, akkor nyilvánvalóan nem gondolhatunk akármilyen bizonyítási módra, hiszen a nyilatkozat alaki szempontból való érvényessége nem függhet pl. tanubizonyítás eredményétől. A Javaslat nem szabályozza azt a kérdést, hogy a megfelelő formában megtett nyilatkozatot hogyan kell eljuttatni a címzetthez. Célszerű a kézbesítés olyan módját választani, amely esetén a küldemény átvétele igazolható. Ez lehet pl. postai tértivevényes küldemény, vagy kézbesítővel való elküldés és az átvétel igazolása kézbesítési könyvben, stb. A megfelelő alakszerűségek mellett létrejött nyilatkozat vagy irat érvényességét a kézbesítés módja már nem érinti, azonban az átvétel bizonyításának terhe általában a feladóra hárul.