Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

-182-28lehet, ha ezt alapító okmánya nem zárja ki. A társulás szabadságának elvéből következik a diszpozitivitás növelésére irányuló követelmény is. Ez azt jelenti, hogy a Javaslat a jelenleginél szélesebb körben állapít meg olyan szabályokat, amelyektől a társulok egyező akarattal eltérhetnek és csak kisebb számban alkalmaz olyan kötelező szabályokat, amelyektől való eltérés a társasági szerződést részben vagy egészben érvénytelenné teszi. (Az érvénytelenség terén a társaságok sajátos körülményei némely esetben a Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok kimondását tették szükségessé.) A Javaslatban az az elv érvényesül, hogy a közkereseti társaság, a betéti társaság, a közös vállalat, az egyesülés és a kft szabályozása általában diszpozitív, tehát e törvényi rendelkezésektől a felek eltérhetnek, kivéve ha a törvény az adott rendelkezést kifejezetten kötelezővé teszi. (A diszpozitivitással bizonyos mértékben a társasági formakényszer merevségét is enyhíteni lehet.) A személytelen vagyonegyesítő jelleg miatt azonban részvénytársaságnál fordított helyzetből indul ki a Javaslat: a részvénytársaságra vonatkozó szabályok a közérdek védelmében általában kötelezőek és az alapszabály csak akkor térhet el tőlük, ha erre a törvény kifejezetten felhatalmazza. Ilyen lehetőséget azonban a Javaslat viszonylag sokat tartalmaz. Magyarországon ugyanis -mint erről már volt szó - nem áll rendelkezésre szélesebb körű társasági kultúra, emellett a törvény nem teljes értékű piaci viszonyok között kerül bevezetésre. Ezért a törvényhozónak - a Javaslat szerint - sok lehetőséget kell megnyitnia, rugalmasnak kell lennie és a gyakorlatnak kell eldöntenie, hogy a törvényben ajánlottak közül melyik megoldást veszik igénybe és melyiket nem. A Javaslat átfogóan a normatív feltételek rendszerét alkalmazza, az eddig túlnyomórészt alkalmazott koncessziós, tehát egyedi engedélyezési rendszer helyett. A társaság létrehozásának