Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

15 -<63~ ciós-integrációs társasági formákkal nem rendelkeztek, ilyeneket amúlt századvégi német, francia vagy angol jogcsoportbeli kereskedelmi törvények egyáltalán nem ismertek. Ez a nyugati társasági jogoknak is új tendenciája: a francia jog mintájára szinte valamennyi ország jogában megjelentek az elsősorban nem tőkeegyesítésre, nem gazdasági vállalkozásra, hanem a tagok gazdálkodásának koordinációjára, integrálására irányuló formák. A Közös Piac társasági jogegységesítési törekvései keretében is először az ún. európai kooperációs társaságot szabályozták. A magyar társasági jog ezen a téren elért eredményeit elsősorban az egyesülés jelzi, de az ún. gazdasági társaságnak is kialakultak koordinatív alfajai. Nem lenne helyes, ha a tőkeáramlási szempont erősítésére irányuló elv túlhajtásával a koordinatív és egyéb nem kifejezetten tőkebefektetési célú társasági formáinkat elsorvasztanánk. A törvény ezért ezek fejlesztésére is törekedik olymódon, hogy az egyesülést még jobban elhatárolja a közhatalmi tömörítést jelentő trösztöktől, és összeegyezteti a versenyjogi szempontokkal. 5./ Fennálló társasági jogunk főbb hiányosságai - amelyek kiküszöbölésére a társasági törvény törekedni kíván - a következők : a./ A jogi személy és nem jogi személy társasági alakzatok korszerűtlen elkülönítése, amelyet az 1978. évi 4. sz. tvr. olymódon is kihangsúlyoz, hogy a jogi személyiséggel rendelkező formákat gazdasági társulásnak, a jogi személyiség nélküli formákat gazdasági társaságoknak nevezi. A jogi személy - nem jogi személy éles elválasztás a múlt században általános volt, és a tradicionális társasági jogokat általában jellemzi. Alkalmazását tehát nemcsak politikai megfontolások, hanem a konzervatív jogdogmatikai hagyományok is sugallták. A modern társadalmak jogában a jogi személy és nem jogi személy társulási formák közötti különbségek nagymértékben relativizálódnak. A cégjegyzékbe bejegyzett, saját nevén jogokat és