Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.
1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról
- 12 -166faját, amelyben a tagok csak betétjükkel felelnek a vállalat tartozásaiért, nem pedig kezesként, mint általában. így betéti társulás elnevezés alatt a kft-hez igen közel álló forma jött létre. A Minisztertanács egy belső rendelkezéssel azonban feloldotta a korlátolt felelősséget, tudniillik a tisztán belföldi vállalatok között kizárólag akkor tette lehetővé a betéti társulás alapítását, ha a tagok pótbefizetési kötelezettséget vállaltak. Az 1977-78-ban létrejött társasági szabályozás tehát az 1967-es rendelkezéshez képest az ellenkező végletbe esett, teljesen kizárta az értékpapíron, illetve a kockázatkorlátozáson alapuló társasági formákat, a tagok egyetemleges, közvetlen és korlátlan felelősségének túlhangsúlyozásával pedig az 1970-es évek közepén uralkodó centralizációs gazdaságpolitikai elgondolások jegyében erőteljesen a tőkeáramlás ellen hatott. Ez a társasági jog a hatályos jelenleg is, azzal a kiegészítéssel, hogy 19861987ben a betéti társulásra, illetve az rt-k, illetve kft-k belföldiek közötti létrehozására vonatkozó korlátozásokat túlnyomórészt megszűntették. Végül a kisvállalkozások 1980-as évek elején történt bevezetése az 1977-78-ban csak kismértékben érintett állampolgári társulások szabályozását jelentősen megváltoztatta. A kisvállalkozások jórésze ugyan nem társaság, (hagyományos kisipar-kereskedelem, szövetkezeti kisvállalkozások, szerződéses üzemeltetés), de a gazdasági munkaközösségek, illetve annak különböző változatai (főleg vgmk-k), valamint e formák visszahatása a polgári jogi társaságra átfogó szemléletváltozással járt. A kisvállalkozások igényei miatt a jogi szabályozás kénytelen volt a polgári jogi társaságot erőteljesen közelíteni a szervezetszerű, jogi személyiséggel rendelkező társasághoz, ennek következtében azonban a PTK 1959-es eredeti szabályozásában formátlan polgári jogi társaság jelentős mértékben deformálódott. Emellett, mivel a polgári jogi társaság a gazdasági társasághoz kapcsolódott, a társas kisvállalkozások főformaja, a gazdasági munkaközösség viszont a pol-