Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-69 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének a végrehajtásáról

2? hatására, mert a családi pótlékban részesülő gyermekek száma 1987-ben tovább csökkent. Egyre több az egy gyermekes család, s tovább növekedett a gyermeküket egyedül nevelők száma. A táppénzkiadás 10,6 milliárd forint volt, 850 millió forinttal magasabb a tervezettnél, és 800 millió forinttal (6,8%-kal) kevesebb az előző évinél. A számottevő mérséklődés oka, hogy 1987 januárjától módosult a táppénzelszámolás rendje. Az első három folyósítási napra jutó táppénzköltség — néhány kivételtől eltekintve — a gazdálkodó szervezeteket terheli. A táppénzkiadásokon belül a gyermekápolásra kifizetett összeg 750 millió forint volt, 3,7%-kal több az előző évinél. Az egyéb társadalombiztosítási kiadásokra fordított összeg 2,6 milliárd forint, 4,3%-kal magasabb, mint 1986-ban. A társadalombiztosítási bevételek összege 158,5 milliárd forint, 9,1 milliárd forinttal (6,1 %-kal) több az előző évinél és az előirányzatot is 1 milliárd forinttal meghaladja. A járulékbevételek alakulását alapvetően az átlagbérek terven felüli emelkedése befolyásolta. 5. A költségvetési intézmények A) Az államháztartási mérleg összevont előirányzatainak a teljesítése Az 1937. évi népgazdasági terv és ehhez igazodóan a költségvetés előírta, hogy a költségvetési intézmények központi támogatása — a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodva — szerény mértékben növekedhet. A belföldi felhasználás tervezettől eltérő alakulásának megakadályozására hozott évközi kormányzati intézkedések tovább szűkítették az intézményi gazdálkodás kereteit. A tervezéskor zárolt pénzeszközök (2,2 milliárd forint) elvonásra kerültek, és év közben differenciáltan további támogatásmérséklés (1,9 milliárd forint) történt. Az évközi többszöri áremelkedések hatását csak szűk területen ellentételezte az állami költségvetés. A legnagyobb gondok azokon a területeken (oktatás, egészségügy, múzeumok, levéltárak, közművelődés) mutatkoznak, ahol az ellátás szinte kizárólagos forrása az állami támogatás. A kieső támogatásokat ugyanis más források nem képesek pótolni. Ráadásul a felhalmozódott társadalmi problémák napról napra egyre jobban kiéleződnek, ezek az egyes állami feladatok meghirdetett ingyenességéből, a szűk állami forrásokból, az e körben sem mindig ésszerű gazdálkodásból adódnak. A szűkülő pénzügyi lehetőségek mellett a gazdálkodás hatékonyságának növelésére újabb lépések történtek (például bizonyos feltételekkei, megtakarítás esetén az intézmény dologi pénzeszközt csoportosíthat át béralapjába). Ezek azonban csak enyhíteni tudtak a feszültségeken. Az államháztartás 1987. évi bevételeinek 8,4 %-a származik a költségvetési szervektől, miközben a kiadások közel egyharmadát az e területen gazdálkodó egységek pénzfelhasználása teszi ki. Az államháztartási mérleg adatai szerint a központi és a tanácsi költségvetési szervektől származó bevételek 1987-ben 63,7 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg a tervezettet 8,9 milliárd forinttal (16,3%-kal) haladja meg. A bevételekből: — a központi intézményektől származó — s egyúttal az állami költségvetés részét alkotó — bevétel 46,4 milliárd forint; — a tanácsi költségvetési szervektől származó bevétel összege 17,3 milliárd forint. A tervezettet meghaladó bevételnövekedés több okra vezethető vissza. Bővültek a vállalkozási tevékenységek, emelkedtek az árak, s a többcsatornás finanszírozási rendszerben a műszaki fejlesztési és más alapokból finanszírozott kutatások, valamint a szerződéses tevékenység a tervezettet lényegesen meghaladta. A kiadások összege 242,7 milliárd forint, mely 6,4 milliárd forinttal haladja meg az előirányzottat és 23,5 milliárd forinttal az előző évi kiadást. Az összes kiadásból: — a központi költségvetési szervek kiadása 123,6 milliárd forint, 5,7 milliárd forinttal (4,8%kal) magasabb, mint az előirányzat; — a tanácsok működési és fenntartási kiadása 117,2 milliárd forint, megegyezik az előirányzattal; — az elkülönített állami pénzalapok kiadása 1,9 milliárd forint, 670 millió forinttal haladja meg a tervezettet. A kiadások a szűk körben elismert automatizmusok és fejlesztési többletek, illetőleg a saját bevételek részbeni felhasználása együttes hatásaként emelkedtek. A központi költségvetési szervek 1987-ben 955 millió forint befizetési kötelezettséget telje-