Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-17613 tószerélvezőkre és a kábító hatású anyagot fogyasztókra, ezért az intézkedés elnevezéséből elhagyja az alkoholistákra utalást. Ezzel összhangban a Btk 70. §-ának /l/ bekezdésében módosul az intézkedések felsorolása. A 9. §-hoz A Btk 72. §-ának /l/ bekezdése szerint a próbára bocsátás feltétele, hogy az elkövető által megvalósított bűncselekményt a törvény ne fenyegesse két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel. így próbára bocsátás a szándékos vétségek és a kisebb súlyú, gondatlanságból elkövetett cselekmények miatt alkalmazható. A próbára bocsátás feltételénél a bűncselekmény büntetési tétele felső határának a meghatározása ahhoz a megfontoláshoz kapcsolódik, hogy bűntett, vagyis két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett szándékos cselekmény miatt ne legyen helye próbára bocsátásnak. Ez az elv azonban nem érvényesül töretlenül, mert fiatalkorú elkövető bármely bűncselekmény miatt próbára bocsátható /Btk 116. § /l/ bek./. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények között is vannak olyanok, amelyeknél a társadalom védelmét megfelelően szolgálná az elkövető próbára bocsátása. A Javaslat ezért a Btk 72. §-ának /l/ bekezdését úgy módosítja, hogy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van helye próbára bocsátásnak. A három évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények absztrakt súlya olyan jelentős, hogy ezek miatt — felnőttkorú elkövető esetében — a próbára bocsátás lehetőségét ki kell zárni. A 10. §-hoz 1. A bűnözés és az alkoholizmus összefüggése a kriminológia alapvető felismerései közé tartozik. Az alkohol fogyasztás bizonyos ponton túl alkoholizmussá, betegséggé válik. Ha ez bűncselekmény elkövetésében is megnyilvánul, a társadalom védelme az elkövető gyógyítását igényli. Ezért a Btk büntetőjogi intézkedésként szabályozza az alkoholisták kényszergyógyítása büntetés mellett /Btk 75. §/ vagy büntetés helyett /Btk 76. §/ rendelhető el. A kényszergyógyítás büntetés melletti formája csak hat hónapot meghaladó tartamú végrehajtandó szabadságvesztés mellett alkalmazható. 2. A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek alacsony száma azt mutatja, hogy a kábítószerfüggőség hazánk bűnözési helyzetére ma még nem gyakorol olyan hatást, mint az alkoholfogyasztás, tehát nem teszi szükségessé, hogy a büntetőjog haladéktalanul sajátos eszközöket alkalmazzon a kábítószerfüggőség visszaszorítására. A kábítószerfogyasztás kedvezőtlen tendenciájára tekintettel mégis szükséges, hogy a Btk módosítása kiterjedjen a kábítószerfüggőségben szenvedőkkel szembeni intézkedésre. A Javaslat ennek az igénynek azzal tesz eleget, hogy a kábítószerélvezők és a kábító hatású anyagot fogyasztók kényszergyógyítását beiktatja a büntetőjogi intézkedések közé. Az intézkedésnek a kábító hatású anyagot fogyasztókra való kiterjesztése azért indokolt, mert a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok /egyes gyógyszerek, szerves oldó anyagok/ kóros élvezete a kábítószerhez hasonló pszichikai függőséget hozhat létre, és a gyógyításáról való gondoskodás éppúgy szükséges, mint a kábítószerfüggőség esetében. 3. A kényszergyógyítás két formája közül a Javaslat a Btk 75. §-ában szabályozott, büntetés mellett elrendelhető intézkedést teszi lehetővé kábítószerélvező és kábító hatású anyagot fogyasztó elkövetőnél. Az intézkedés feltétele egyrészt, hogy a bűncselekmény az elkövető kábítószerélvező vagy kábító hatású anyagot fogyasztó életmódjával legyen összefüggésben, másrészt, hogy a bíróság hat hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztést