Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

37 az erre vonatkozó külön jogszabályok ren­delkezései szerint engedheti át másnak használatra, illetőleg adhatja bérbe, haszon­bérbe. (3) A felek ideiglenes jellegű bérbeadás, továbbá több állami szerv vagy társadalmi szervezet által közösen használt állami in­gatlan esetében megállapodhatnak, hogy a bérlő (használó) a jogszabályban megállapí­tott mértékű bér fizetése helyett a kezelőt terhelő költségeknek az általa használt ingatlanrészre eső hányadát viseli. 7. § (1) A kezelő — állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő — jogi személy vagy magánszemély részére a) beépítetlen földön állandó jellegű új építmény létesítéséhez nem, b) beépített földön állandó jellegű újabb építmény létesítéséhez vagy a már meglevő ilyen építmény bővítéséhez pedig csak a kü­lön jogszabályban előírt feltételekkel adhat hozzájárulást. (2) A kezelő a már meglevő építmény helyreállításához, átalakításához, illetőleg korszerűsítéséhez, továbbá a földön ideigle­nes jellegű új építmény létesítéséhez a bérlő vagy más személy részére is csak a külön jogszabályban előírt feltételekkel adhat hozzájárulást. 8. § Ha az állami ingatlan új kezelője a ható­sági eljárásban a korábbi kezelő részére a használati jog megszerzéséért már ellenérté­ket fizetett, ennek összegét a kezelői jog át­ruházásáért fizetendő ellenérték megállapí­tásánál be kell számítani. 9. § (1) Ha az állami ingatlant nem az arra jo­gosult állami szerv vagy társadalmi szervezet kezeli, és a kezelésre jogosulttal a kezelői jog átadásának kérdésében vagy feltételei­ben nem tud megállapodni, a kezelő kijelö­lése és a felek ezzel kapcsolatos kötele­zettségei felől — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a tulajdonosi irányítást gya­korló szerv határoz. (2) Ha a kezelői jog átadását hatósági ha­tározat, ületőleg a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv rendeli el, és a felek az ellen­értékben nem tudnak megállapodni, a keze­lői jog átadását elrendelő szervnek az ellen­értékről is rendelkeznie kell. 10. § A kezelő csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint és a ha­tósági előírások megtartása mellett jogosult a gazdaságosan fel nem újítható vagy a fel­adatszerű működésének teljesítéséhez nem szükséges és más módon nem hasznosítható állami építmények lebontására, továbbá a bontásból kikerülő anyagok értékesítésére. 11. § A kezelő köteles a kezelésében álló ingat­lant nyilvántartani. (a Tv 18. §-ához) 12. § (1) A kezelői jog hatósági határozzál tör­ténő visszavonása esetén a kezelői jogért nem jár kártalanítás, ha a) a kezelői jog 1969. április 1. után in­gyenesen keletkezett, vagy b) a kezelői jog azért szűnik meg, mert a használati jogot hatósági határozat kártala­nítás nélkül vonta meg. (2) A kezelő részére az ingatlan értékét növelő munkák ellenértékéért az (1) bekez­désben említett esetben is kártalanítás jár. (3) A kezelői jogért járó kártalanítás ösz­szegét a kisajátítási kártalanításra vonat­kozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ha a kezelő a használati joga megvonásáért külön jogszabályok ren­delkezései szerint kártalanítást kapott, an­nak összegét be kell számítani a kezelői jogért járó kártalanításba. (4) A hatósági határozatban a kártalaní­tás megfizetésére az ingatlan új kezelőjét kell kötelezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom