Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.
1985-28 • Törvényjavaslat a földről
33 ' Zk °' A javaslat néhány indokolt esetben mentességet ad a földvédelmi járulék fizetésének kötelezettsége alól (pl. ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon talajvédelmet szolgáló létesítmény vagy belterületen közterület céljára használják fel), illetőleg csak a földvédelmi járulék felének megfizetését írja elő. Ugyanakkor kimondja, hogy ötven százalékkal növelt földvédelmi járulékot kell fizetni, ha nagyüzemi művelésű szőlőt, gyümölcsöst, továbbá öntözésre berendezett termőföldet vonnak ki a termelésből. A járulék összegéről a minisztertanácsi rendelet rendelkezik; az a föld minőségétől függően nagy mértékben differenciált (72-73. §). 3. A földhasznosításra és a földvédelemre vonatkozó szabályok megsértésének a javaslatban meghatározott eseteiben földvédelmi bírságot kell fizetni. Ilyen eset pl. az, ha — felróhatóan — nem hasznosítják a termőföldet, nem tartják be a talajvédelmi előírásokat, engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően vonják ki a földet a mezőgazdasági termelésből. Ez utóbbi esetben a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság fizetésének kötelezettsége együtt áll fenn. A földvédelmi bírságot a földhivatal szabja ki. A bírság abban az esetben, ha a termelésből kivont földet az eredetinél gyengébb minőségben bocsájtják vissza a termelésbe egyszer, egyébként pedig ismételten, de legfeljebb évi egy alkalommal szabható ki. Az a magánszemély, aki a termőföldet felróhatóan nem hasznosítja, mentesül a bírság megfizetése alól, ha földtulajdonát az állam vagy mezőgazdasági szövetkezet javára ingyenesen felajánlja, és felajánlását elfogadják. A földvédelmi bírság — és a földvédelmi járulék — megfizetése alól felmentés nem adható, és a fizetéssel kapcsolatban kedvezmény nem engedélyezhető. A minisztertanácsi rendelet értelmében a bírság összege a kiszabására alapot adó magatartások és a föld minősége alapján differenciált (74—75. §). 4. A földhasznosításra vonatkozó rendelkezések megsértésének legsúlyosabb szankciója a termőföld állami tulajdonba vétele, illetőleg kezelői (tartós földhasználati) jogának visszavonása. Ez kártalanítás nélkül történik. Erre vonatkozólag a földhivatal hoz határozatot abban az esetben, ha a használó a termőföld hasznosítását, újrahasznosítását felróhatóan elmulasztotta, és ezért vele szemben öt éven belül két alkalommal földvédelmi bírságot szabtak ki. A javaslat kimondja, hogy ezt a rendelkezést alkalmazni kell a belterületen levő, ezerötszáz négyzetméternél nagyobb területű olyan beépítetlen földre is, amelyen mezőgazdasági művelést kell folytatni (76. §). Hatodik rész ZÁRÖ RENDELKEZÉSEK XIV. Fejezet FÖLDÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK A 77-79. §-hoz 1. A földekkel kapcsolatos ügyekben különböző hatóságok járnak el. A szabályozás áttekinthetőségét növeli a javaslatnak az a rendelkezése, amely meghatározza azt, hogy — ha a törvény és más jogszabályok eltérően nem rendelkeznek — mely hatóságok járnak el első fokon és másodfokon (77. §). 2. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 15. §-ának (1) bekezdése értelmében az első fokú eljárásban az érdemi határozatot harminc napon belül kell meghozni. Ezt a határidőt az eljáró államigazgatási szerv vezetője indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az említett rendelkezés lehetőséget ad
