Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

27 Abban az esetben, ha kérelmet nem, vagy nem határidőben terjesztettek elő, a közjegyző megkeresésére a földhivatal az ingatlant kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi, illetőleg a tartós földhasználati jogot kártalanítás nélkül visszavonja. A javaslat kimondja, hogy az említett rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha a bíróság az ingatlan elkobzását rendelte el; ilyenkor tehát a belföldi magánszemélyre az ingatlan tulajdonjoga, illetőleg tartós földhasználati joga nem szállhat át. Harmadik rész A FÖLDHASZNÁLAT VII. Fejezet MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI KÖZÖS HASZNÁLAT Az 50-51. §-hoz 1. A javaslat kimondja, hogy a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában van a tulajdonában levő ingatlan, az olyan föld, amely földbeviteli kötelezettség alapján került szövetkezeti közös használatba, továbbá az állam által a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatába adott föld. A szövetkezet által haszonbérelt föld nem minősül a szövetkezet közös használatában levő földnek; ezt a szövetkezet a haszonbérleti szerződés alapján használja. A közös használatában levő földre vonatkozólag a szövetkezetet megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik annak kötelezettségei akkor is, ha a földnek nem a tulajdonosa. Arra a földre (részarányra) vonatkozóan azonban, amely nincs a tulajdonában, a szövetkezet a tulajdonos jogait csak a törvényben meghatározott korlátozásokkal gyakorolhatja. Az ilyen földet a szövetkezet nem idegenítheti el és tartós földhasználatba sem adhatja. Emellett azt a földet (részarányt), amely földbeviteli kötelezettség alapján került közös használatba és magánszemély tulajdonában van, a szövetkezet nem jogosult megterhelni. A javaslat átveszi azt a jelenleg hatályos szabályt, hogy a szövetkezet a tulajdonában álló és az állam által ingyenes, határidő nélküli használatába adott földet (részarányt) is csak akkor terhelheti meg, ha ezt külön jogszabály lehetővé teszi. A hatályos szabályozásnak felel meg az is, hogy a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában levő földet a közös használatbavétel előtt keletkezett terhek miatt nem lehet végrehajtás alá vonni. Ezek a rendelkezések elősegítik a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat védelmét (50. §). 2. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági szövetkezet megszűnik, rendezni kell a földbeviteli kötelezettség alapján a szövetkezet közös használatába került föld tulajdonjogát. A javaslat kimondja, hogy amennyiben a megszűnt szövetkezet volt tagja a földet átvevő mezőgazdasági szövetkezetbe belép, az általa bevitt föld tulajdona részarányként fennmarad. Egyébként a bevitt föld a földet átvevő szövetkezet tulajdonába, illetőleg — ha a földet állami szerv (pl. állami gazdaság) veszi át hasznosításra — állami tulajdonba kerül. Előfordulhat, hogy a föld további hasznosítás céljából való átvételét sem mezőgazdasági szövetkezet, sem állami szerv nem vállalja. Erre az esetre a javaslat lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a tulajdonos kérelmére engedélyezze az általa bevitt termőföld kiadását. Családonként (a házastársak és kiskorú gyermekeik részére) azonban legfeljebb tizenöt hektár termőföld kiadása engedélyezhető. Ez a szabály összhangban van azzal, hogy a tizenöt hektárt meghaladó termőföld akkor is elidegenítési kötelezettség alá esik, ha az öröklés, házasságkötés, elbirtoklás vagy örökbefogadás útján került a család tagjainak tulajdonába. Ha a termőföld kiadását nem engedélyezik, az állami tulajdonba és a helyi tanács végre-