Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

-%X720 A kezelő A 12-18. §-hoz 1. A javaslat a kezelői jogviszonyt közelíti a tulajdonos jogállásához. Ugyanakkor következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy állami tulajdonban levő ingatlant csak állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelhet; megszünteti tehát azt a kivételes lehetőséget, amelynek alapján szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok stb. az ingatlannak az állam javára való kisajátítása útján annak kezelőjévé váltak. Az állam tulajdonában levő ingatlanokra vonatkozó elvi jelentőségű a javaslatnak az a rendelkezése, hogy — jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában — a kezelőt illetik meg a tulajdonos jogai és terhelik annak kötelezettségei. Az állami szerv, illetőleg a társadalmi szervezet a kezelői jogot a javaslat szerint a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával, hatósági határozattal, az ingatlan kezelőjével kötött megállapodással, valamint a tulajdonjognak az állam javára való megszerzésével szerezheti meg. Ehhez az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés is szükséges, kivéve, ha a kezelői jog megszerzése a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatán vagy hatósági határozaton alapul. A kezelői jogot azonban az ingatlannyilvántartásba ezekben az esetekben is be kell jegyeztetni. (12—13. §). 2. Elsősorban a beépített ingatlanokkal kapcsolatban merült fel az az igény, hogy az ingatlannak több kezelője is lehessen; a földön levő épület ugyanis gyakran több állami szerv, illetve társadalmi szervezet közös beruházásaként létesül. A javaslat erre lehetőséget ad és kimondja, hogy ilyenkor a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben tehát a kezelői jogot eszmei illetőségként jegyzik be az ingatlannyilvántartásba. A javaslat lehetővé teszi az állami tulajdonban levő föld és a rajta levő építmény kezelésének megosztását is (14. §). 3. A javaslat — a kezelői jogokat a tulajdonos jogaihoz közelítve — lehetővé teszi, hogy a kezelő az ingatlan tulajdonjogát is átruházza. Az állam tulajdonában levő ingatlant — a javaslatban meghatározott kivételekkel — szövetkezetre, társadalmi szervezetre és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra lehet átruházni. Az állami tulajdon átruházásának új szabályozása elősegíti az ingatlanok jobb hasznosítását s ezzel a hatékonyabb gazdálkodást, és összhangban van gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének követelményeivel. A javaslat továbbra is fenntartja azt az elvet, hogy állami tulajdonban levő ingatlan magánszemélyre és más jogi személyre általában nem ruházható át. Fenntartja ugyanakkor a tilalom alóli indokolt, korábban is érvényesülő kivételeket. Ilyen kivétel pl. a közös tulajdon megszüntetése és a bírósági, hatósági határozattal elrendelt tulajdoni változás. Kivételesen más, egyedi esetben is szükség lehet az állam tulajdonában álló ingatlan átruházására. Ennek engedélyezését a javaslat az illetékes miniszter hatáskörébe utalja. A kezelői jogoknak a tulajdonos jogaihoz való közelítését jelenti az is, hogy a javaslat szerint — a hatályos szabályozástól eltérően — a kezelő is jogosult a föld tartós használatba adására. A kezelő szerv kezelői jogát átruházhatja más kezelésre jogosult szervre, továbbá az ingatlant bérbe, haszonbérbe és használatba is adhatja. Tartós használatba adás esetén az állami szerv, illetőleg a társadalmi szervezet kezelői joga fennmarad (15—17. §). 4. A javaslat meghatározza a kezelői jog megszűnésének eseteit. A kezelői jog megszűnik, ha a kezelő az ingatlan tulajdonjogát vagy a kezelői jogát átruházza, hatósági határozat a kezelői jogot visszavonja, illetőleg ezt a jogot a kezelő megszüntetése vagy átszervezése (szervezeti egységének átcsatolása) esetén a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv vonjavissza. Vállalati tanács, közgyűlés, illetve küldöttgyűlés általános vezetése alatt álló állami vállalat esetében a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv — az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok értelmében — ilyen intézkedés megtételére nem jogosult. A kezelői jog hatósági határozattal történő visszavonása esetén — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a kezelőt kártalanítás illeti meg. Ez is összhangban van azzal az elvvel, hogy a kezelőt általában a tulajdonos jogai illetik meg. A törvény végrehajtásáról szóló