Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

-125"RÉSZLETES INDOKOLÁS Első rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Az 1—5. §-hoz 1. A javaslat meghatározza a törvény hatályát. Ez kiterjed — a tulajdoni viszonyokról és a hasznosítás módjától függetlenül — az ország területén fekvő minden földre, ideértve a vízzel borított területeket is, valamint a földön álló épületre és egyéb építményre. Nem terjed ki azonban a törvény hatálya az erdőkre. A törvény hatályának kiterjesztését az épületekre és egyéb építményekre az indokolja, hogy ezek tulajdonjoga általában a földtulajdonost illeti meg. Abban az esetben pedig, ha a törvény hatálya a beépített földekre nem terjedne ki, az átfogó és egységes szabályozás követelménye — különösen a tulajdon vonatkozásában — nem lenne érvényesíthető. Az épületekkel és egyéb építményekkel kapcsolatban azonban a javaslat nem rendez minden kérdést, ezért utal arra, hogy ezek létesítésére, rendeltetésére, használatára és hasznosítására a külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ilyen külön jogszabály rendelkezik pl. az építési engedélyezési eljárásról, a lakások elosztásáról és bérletéről. A javaslat a törvény hatálya alól kiveszi az erdőket, amelyekről az 1961. évi VII. törvény rendelkezik. Ezek kezelésére, használatára, a velük való gazdálkodásra stb. ugyanis olyan sajátos rendelkezések vonatkoznak, amelyek az egységes szabályozás rendszerébe nem illeszthetők be. A teljesség igényére figyelemmel a javaslat utal arra is, hogy a vízzel való gazdálkodásra, a bányászatra, valamint a természetvédelemre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók (1—2. §). 2. A jelenlegi szabályozás a földeket elsősorban annak megfelelően csoportosítja, hogy a föld a belterületen, a külterületen vagy a zártkertben van. A magánszemélyek tulajdonszerzésére, valamint a földvédelemre vonatkozó szabályok is attól függően különbözőek, hogy a föld hol fekszik. Ez a csoportosítás formális, mert a belterület egy részén mezőgazdasági művelést is folytatnak, s egyes külterületi földeket nem mezőgazdasági művelésre, hanem más célra használnak fel. A javaslat ezért a földeket alapvetően rendeltetésük szerint csoportosítja, kiegészítő jelleggel azonban utal arra, hogy a föld fekvése szerint belterületi vagy külterületi — az utóbbin belül zártkerti — lehet (3. §). 3. A javaslat a bevezető rendelkezések körében szól a tanyákról és kimondja, hogy ha a tanyaépülethez termőföld tartozik, a tanyára — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor tehát a termőföldek megművelésével, hasznosításával, a földvédelemmel stb. kapcsolatos szabályok érvényesülnek, függetlenül attól, hogy a tanyát milyen célra vásárolták. Az általánostól eltérő szabályt a tulajdonszerzés körében a törvény végrehajtásáról rendelkező minisztertanácsi rendelet állapít meg. Ha a tanyaépülethez termőföld nem tartozik, a tanyára a használat jellegének megfelelő rendelkezések az irányadók. A lakás céljára használt tanyára tehát a lakásokra, ha pedig a tanya üdülés céljára szolgál, arra az üdülőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (4. §). 4. A javaslat deklarálja, hogy a föld nemzeti kincs; ennek megfelelően védelme, rendeltetésének megfelelő használata és hasznosítása az egész társadalom érdeke (5. §).