Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

14 a költségvetés helyzete sokkal rosszabb lett a tervezettnél. A gazdálkodószervezetek pénzügyi helyzete a gyenge teljesítmények ellenére kiegyensúlyozottabb volt, mint az előző évben. A lakosság az előirányzottnál jobb pénzügyi helyzetbe került, a megtakarítások a tervezettet csaknem 5 milliárd forinttal haladták meg. A konvertibilis viszonylatú folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollár volt. Ez több mint a kétszerese az előző évinek. A nagyöszszegű hiány létrejöttében nem kis szerepe volt az áruforgalom alakulásának: ebben a célul kitűzött 400 millió dollár aktívum helyett 470 miihó dollár passzívum keletkezett. A kedvezőtlen külgazdasági eredményekben több tényező játszik szerepet. A nemzetközi kereskedelemben a protekcionizmus tovább erősödött; a különböző termékek nemzetközi piaci ára jelentősen esett; a magyar export számára korábban fontos több felvevőpiac — a korlátozott fizetőképesség következtében — erőteljesen beszűkült. A romló cserearányok, a növekvő konkurrencia és a kedvezőtlen árfolyammozgások mellett a nem kielégítő eredményekben a vállalatoknak az erőteljesen változó piaci feltételekhez való gyenge alkalmazkodó képessége is tükröződik. Nem konvertibilis viszonylatban a folyó fizetési mérlegre vonatkozó előirányzatok teljesültek. Ebben a viszonylatban a tartozás összege csökkent. A gazdasági és a pénzfolyamatok 1986. évi alakulása legteljesebben az államháztartási mérlegben tükröződik. Az államháztartási mérleg a központi költségvetésnek, a tanácsoknak és az elkülönített állami pénzalapoknak egyfelől az összes saját bevételét, másfelől az összes kiadását magában foglalja. Az államháztartási mérleg összes bevétele 682 milliárd forint; ez a tervezettet alig haladja meg. Az összes kiadás ellenben mintegy 21 milliárd forinttal — 3%-kal — lett több az előirányzottnál. Az államháztartás összes bevételéből 83,9% a központi költségvetésben, 12,3% a tanácsi költségvetésben, míg 3,8% az elkülönített állami pénzalapokban jelenik meg. Az összes kiadásból 73,1% a központi költségvetésnek, 21,7% a tanácsi költségvetésnek és 5,2% az elkülönített állami pénzalapoknak a kiadása. Ezek a megoszlási hányadok nagyjában megegyeznek a tervezett arányokkal. Az állami költségvetés összes bevétele 572,5 milliárd forint, összes kiadása 619,4 milliárd forint volt. A bevételek 0,5%-kal elmaradtak az előirányzottól, míg a kiadások 3,5%-kal meghaladták azt. Ennek következtében a hiány az előirányzott 23 milliárd forintról 46,9 milliárd forintra növekedett. A hitelmérlegben nem csak ennek a hiánynak a fedezetéről kellett gondoskodni, hanem az 1987. évi állami költségvetésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján fölvett összesen 32 milliárd forint jegybanki hitelről is (ebből 20,5 milliárd forintra bizonyos vállalati adósságok átvállalása, 11,5 milliárd forintra pénzintézeti alaptőke-juttatás miatt volt szükség). Ez a hitelfelvétel szintén növelte az állami költségvetés adósságállományát. Annak, hogy a költségvetési hiány ennyire megnövekedett, több oka van. A gazdasági és a pénzügyi folyamatokban nagyarányú változások mentek végbe a népgazdasági terv előirányzataihoz képest. A megtermelt jövedelem kisebb, a belső felhasználás nagyobb, a külkereskedelmi és a fizetési mérleg helyzete sokkal rosszabb lett a feltételezettnél. Minthogy a termelés mérsékelten növekedett, s a hatékonysága továbbra is gyenge volt, a vállalatok költségvetési kapcsolatai kedvezőtlenül alakultak. A vállalati befizetések összege — a fogyasztáshoz kapcsolt adókkal együtt — több mint 9 milliárd forinttal kisebb lett az előirányzottnál, miközben a fogyasztói árak védelme, bizonyos területeken a vállalati érdekeltség megtartása, illetőleg javítása csaknem 9,5 milliárd forinttal növelte a költségvetés kiadásait. A jövedelmek alakulásával összhangban és annak eredményeként, hogy a kisvállalkozások tovább szaporodtak, a költségvetés mintegy 6 milliárd forint terven felüli bevételhez jutott a lakosság befizetéseiből. Az adó- és az illetékbefizetések összege az előirányzathoz képest 18 %-kal (több mint 2 milliárd forinttal) volt nagyobb, a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék pedig — a jövedelmek növekedésével összhangban — 9,5%-kal (3,4 milliárd forinttal) haladta meg az előirányzatot. Végső felhasználási kiadásként a költségvetés 40,5 milliárd forint közvetlen támogatást folyósított a szocialista szektor és a lakosság beruházásaira. Ebből 31,2 milliárd forintot tett ki a központi és a vállalati döntésű beruházások támogatása. Ez az összeg 900 millió forinttal na-