Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-31323 2. A (2) bekezdés azokat az intézkedéseket sorolja fel, amelyeket az ügyész a hozzá felterjesztett ügyben tehet. Ha az ügyész úgy látja, hogy a nyomozás befejezhető, erre utasítja a nyomozó hatóságot; ennek során, ha további nyomozásra nincs szükség, előírhatja, hogy a nyomozó hatóság tartson iratismertetést. Minthogy az adott esetben a nyomozás elrendelésétől már egy év telt el, az eljárás további elhúzódásának kizárása érdekében a nyomozás befejezésére határidőt kell megállapítani. Egyes ügyekben az is célszerű lehet, hogy az ügyész ne küldje vissza az iratokat a nyomozó hatóságnak, hanem maga végezze el a szükséges nyomozási cselekményeket. Ha pedig az ügyész úgy látja, hogy további nyomozás nem szükséges, érdemi határozatot hoz: a nyomozást megszünteti, vagy az iratok ismertetése után vádat emel. 3. Adódhat olyan eset, amikor az ügyész által folytatott nyomozás nem fejeződik be egy éven belül. Garanciális érdek fűződik ahhoz, hogy a (2) bekezdésben felsorolt intézkedéseket ebben az esetben is megtegyék. A (3) bekezdés ezt a felettes ügyész hatáskörébe utalja. A 31. §-hoz A szülői felügyeleti jog megszüntetésének jelentősége a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénynek (Csjt) az 1986. évi IV. törvénnyel való módosítása folytán megnőtt, mert a kiskorú állami nevelésbe vételének a feltétele, hogy a bíróság a szülői felügyeleti jogot megszüntesse. A Csjt 38. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a szülői felügyeleti jog megszüntetése kötelező. A szülői felügyeleti jog megszüntetésére polgári perben kerülhet sor. Ha azonban a szülői felügyeleti jog megszüntetésére azért kerül sor, mert a szülő a gyermek sérelmére szándékos bűncselekményt követett el, az eljárást egyszerűsíti és gyorsítja, ha emiatt nem kell polgári pert indítani, hanem a szülői felügyeleti jogot a bűncselekmény miatt eljáró büntető bíróság szünteti meg. A Javaslat ennek a lehetőségét teremti meg, a polgári jogi igény érvényesítéséhez hasonló adhéziós eljárásban. A szülői felügyeleti jognak a büntető eljárás keretében történő megszüntetése során azonban a polgári perben irányadó eljárási szabályoktól eltérés indokolt. A Csjt 90. §-ának (1) bekezdése szerint a szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész jogosult perindításra, míg a teljesen cselekvőképtelen szülő és gyermek helyett — a gyámhatóság hozzájárulásával — a törvényes képviselő indíthat pert. Minthogy a büntető eljárásban csak a szülőnek a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekménye miatti elítélése esetén kerülhet sor az igény érvényesítésére, kizárólag az ügyészt célszerű feljogosítani a perindításra, mert elsősorban, az ügyész tudja megítélni, hogy az adott esetben a szülői felügyeleti jog megszüntetésének ez a feltétele fennáll-e. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ügyész a vádiratban indítványozhatja a szülői felügyeleti jog megszüntetését, ha a vádlott a gyermekének sérelmére szándékos bűncselekményt követett el. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményen nemcsak a Btk XII. fejezetében meghatározott személy elleni bűncselekményeket kell érteni, hanem mindazokat a bűncselekményeket, amelyek a gyermekjogát vagy jogos érdekét sértették vagy veszélyeztették (így pl. a XIV. fejezetben meghatározott, a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket is). A többi polgári perindításra jogosult az ügyésznél kezdeményezheti, hogy a büntető eljárásban indítványozza a szülői felügyeleti jog megszüntetését. A 32. §-hoz A Be 152. §-a szerint a vétségi eljárás szabályai szerint folytatott eljárás keretében a nyomozás megtagadásához, felfüggesztéséhez vagy megszüntetéséhez az ügyész jőváha-