Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

25 A fekvőbeteg-ellátás feladataira a központi és a tanácsi intézmények 13,5 milliárd forintot fordítottak. Az egészségügyi alapellátást 6,9 milliárd forint szolgálta, a saját hatáskörben megállapított előirányzatokkal majdnem azonos volt a felhasználás. Az általános orvosi körzetek száma 33-mal növekedett. A 4374 körzeti orvosi szolgálatból 126-ot helyettesítés útján láttak el. A betöltetlen állások száma 1984-ben 18-cal növekedett. 36 új gyermekorvosi körzet létesült, de az orvoshiány itt is gondot okozott. 1984 végén az 1260 gyermekkörzetből 55 emiatt nem működött. A költségvetés 1984-ben 45 516 szakorvosi óra működését tette lehetővé. Ennek 4,5%-a (2018 óra) azonban betöltetlen maradt. A szakorvosi ellátás tervezett napi 550 óra fejlesztése helyett csak 374-re került sor, s az üzemegészségügyi fejlesztés is a tervezettnek csak kétharmada (335 óra helyett 227 óra) lett. Üzemorvosban is hiány volt, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyében, de Budapesten is. Bölcsődék és csecsemőotthonok működtetésére és fenntartására 1984-ben 2,4 milliárd forint jutott. Fejleszteni csak szerény mértékben sikerült, hiszen a bölcsődés korúak is kevesebben voltak, sőt az intézmények egy részét kisebb átalakítások után más, például gyermekotthoni célokra hasznosították. Mindezek ellenére 100 bölcsődés korúból a bölcsődei ellátásban részesülök száma 1,2 százalékponttal (18,9-re) növekedett. A szociális ellátás javítása az 1984. évi költségvetési gazdálkodásnak kiemelt feladata volt E célra 6,5 milliárd forintot használtak fel, s ez az összeg a saját hatáskörben megállapított előirányzatokat is 300 millió forinttal (5,2"

0-kal) meghaladja. Rendszeres és rendkívüli szociális segélyre 1984-ben 1,2 milliárd forintot, az 1933. évinél 17,1%-kal többet költöttek a tanácsok. A tanácsi segélyezési keret 60 millió forinttal, a rendkívüli segélykeret pedig az 1983. évi központi intézkedés áthúzódó hatására 200 millió forinttal bővült. Az oktatás, a kultúra, a sport és a tudományos kutatás 1984. évi kiadása 54 milliárd forint volt, az előző évinél összehasonlítható szerkezetben 2,7 milliárd forinttal (5,2%-kal), az 1984. évi előirányzatnál 1,8 milliárd forinttal (3.6%kal) több. Az itt megvalósuló állami beruházások összege 7.4 milliárd forint volt, az 1983. évinél 10%-kal kisebb. Átadták a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem 513 helyes kollégiumát, s új oktatási épülettel bővült a Kossuth Lajos Tudományegyetem. Az év végén üzembe helyezték a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetének Kútvölgyi úti épületét. Űj számítógépek segítik a közgazdasági felsőoktatásban folyó képzést. Megkezdődött az Országos Széchényi Könyvtárnak a Budavári Palotába való átköltözése. Több sportegyesületi létesítményt átadtak a látogatóknak (ilyen a győri műjégpálya, a BVSC teniszcsarnok, a bajai és a váci uszoda stb.); a Népstadion felújításának egyik fontos szakasza befejeződött. A középtávú tervidőszakra szóló társadalmigazdasági program segítségével sikerült gondoskodni az általános iskolák növekvő létszámú tanulójának elhelyezéséről, összességében nem fokozódott a zsúfoltság, de néhány helyen, például új lakótelepeken, vidéki nagyvárosokban komoly gondokkal küszködtek. A váltakozó tanítás, a szükségteremben való oktatás valamelyest mérséklődött. A tervezettnek majdnem megfelelően 1054 új tanterem készült el 1984ben, s más intézmények, illetőleg termek igénybevételével további 70 helyiségben lehetett tanítani. A közoktatási szakmai programokhoz a költségvetés 1984-ben 250 millió forint többlettámogatást nyújtott. Ebből az általános iskolai körben taneszközöket szereztek be, fokozatosan bevezették a fakultációt, kiterjesztették az orosz és a második idegen nyelv oktatását, a középfokú oktatásban fejlesztették a nyelvoktatást, javították a gyakorlati oktatás föltételeit, számítógép-terminálokat üzemeltettek, bővítették a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit támogató ösztöndíjak keretét és az iskolai sporttevékenységet. Az oktatás 1934. évi ráfordításai 38,2 milliárd forintot tettek ki; ez az összeg az előző évit 3,6 milliárd forinttal, a saját hatáskörben megállapított előirányzatot 2,4%-kal haladta meg. Számottevően bővült az intézményhálózat, s az általános iskolai, a közép- és a felsőfokú oktatásban egyre több hallgató részesült. Az óvodák működtetésére és fenntartására 1984-ben 5,8 milliárd forintot fordítottak. Az óvodás korú népesség csökkenése miatt csaknem 15 ezer gyermekkel kevesebb járt óvodába 1984-ben. s noha az óvodai helyeket csak szerényebben fejlesztették, a zsúfoltság mégis nagymértékben enyhült. Csökkent a képesítés j nélküli óvónők száma.