Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről
13 US. §. Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Ez a szabály az államot mint föld- tulajdonost nem köti. 114. §. (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. (2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlannyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy a) a tilalmat az ingatlannyüvántartásba bejegyezték, b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt. A tulajdonjog védelme 115. §. (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el. (2) A tulajdonos a birtokvédelem szabáfyai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. (3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. 116. §. (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlannyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan nyilván tartás feltüntesse. (2) Az ingatlannyilvántartás — ha jogszabály kivételt nem tesz — a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. (3) Az ingatlannyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. XI. Fejezet A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Tulajdonszerzés átruházással 117. §. (1) Átruházással — ha a törvény kivételt nem tesz — csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. (2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokbaadásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. (3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyüvántartásba való bejegyzése is szükséges. (4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlannyüvántartásba való bejegyezését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. 118. §. (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. (2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók. 119. §. Akire pénzt vágj' bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 120. §. (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. (2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattál kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. (3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlannyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat.
