Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről
10 85. §. (1) A személyhez fűződő jogokat — a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel — csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet. (2) A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen helyen távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel. (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személj7, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jóhirnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult. (4) Ha a jogsértést mlószínűsitették, és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok 86. §. (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet — e törvény rendelkezésein kívül — az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi, a szabadalmi és az újítói jog, továbbá a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom, valamint a hangfelvételek előállítóit védő szabályok határozzák meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben fel- használhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. 87. §. (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik, — a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül — a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse öt az elért vagyoni eredményben. HARMADIK RÉSZ A TULAJDONJOG I. Cím A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI VIII. fejezet A TULAJDONJOG FORMÁI 1. A társadalmi tulajdon 88. §. (1) A Magyar Népköztársaságban a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. A termelési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonként állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. (2) A társadalmi tulajdon felhasználásának alapja a népgazdasági terv. Az állami tulajdon 89. §. Az állami szocialista tulajdon az egész nép vagyona: a népgazdaságban meghatározó szerepe van. Аъ állami szocialista tulajdon elsősorban az alapvető termelési eszközökre és a népgazdaság számára döntően fontos más vagyontárgyakra terjed ki, és az ország jólétének, erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. A szövetkezeti tulajdon 90. §. A szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. A társulási tulajdon 91. §. A gazdálkodó szervezetek az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel rendelkező társulás útján egyesíthetik. 2. A személyi tulajdon 92. §. (1) Az állampolgároknak szeméiyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai — így különösen családi ház, lakás, üdülő, telek, berendezési és használati tárgyak — személyi tulajdonban vannak. (2) Az állampolgároknak jogszabály által meghatározott területen levő mezőgazdasági ingatlana és az ilyen ingatlanhoz, továbbá a mező
