Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről
3 d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. (3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. (4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes személy nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg, illetőleg amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak. A cselekvőképtelenség lő. §. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be. 16. §. (1) Cselekvőképtelen az is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. (2) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt — állandó jelleggel teljesen hiányzik. (3) Ha a bíróság ugyanilyen okból kiskorút helyez cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. (4) A gondnokság megszüntetésével á cselekvőképtelen személy cselekvőképességét visszanyeri. 17. §. Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. 18. §. (1) A cselekvőképtelen személy jog- nyilatkozata semmis; nevében törvényes képviselője jár el. (2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvő- képtelen személy által közvetlenül kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. (3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna. Közös szabályok 19. §. (1) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személy tartására, b) a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személyt örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, c) a külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyra vonatkozik. (2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. 20. §. (1) A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jog- nyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellen- érték nélkül lemond. (2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes személyt a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. (3) A közcélra felajánlás, valamint a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visz- szautasítása a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. 21. §. (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. (2). Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. III. Fejezet A JOGKÉPESSÉG MEGSZŰNÉSE; A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS 22. §. A jogképesség a halállal szűnik meg. 23. §. Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyüvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna. 24. §. (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. (2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja. 25. §. (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. (2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyü-
