Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

2

vei össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.

6. §. A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

7. §. A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük — ha jogszabály másképpen nem rendelkezik — bírósági útra tartozik.

MÁSODIK RÉSZ

A SZEMÉLTEK

I. Cím

AZ EMBER MENT JOGALANY

I. Fejezet A JOGKÉPESSÉG

8. §. (1) A Magyar Népköztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.

(2) A jogképesség az életkorra, nemre, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.

(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

9. §. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vágj7 későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

10. §. A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak

megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdek- ellentét van.

II. Fejezet

i

A CSELEKVŐKÉPESSÉG

11. §. (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vágj7 nem zárja ki.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognj7ilatkozatot.

(3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

A korlátozott cselekvőképesség

12. §. (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.

(2) Kiskorú az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vágj7 a kiskorúság miatt szükséges gj'ámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

13. §. (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilj7en hatállyal gondnokság alá helyezett.

(2) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helj’ezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy7 valamilyen kóros szenvedélye miatt — tartósan vagy7 időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

(3) A cselekvőképesség korlátozottsága a gondnokság megszüntetésével véget ér.

14. §. (1) A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez — ha jogszabály kivételt nem tesz — törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvő- képes személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényessége felől. .

(2) A korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is

a) tehet olj7an személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;

b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;

c) rendelkezik munkával szerzett keresményével, ha jogszabály kivételt nem tesz ; keresménye erejéig erre kötelezettséget is vállalhat;