Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-28 • Törvényjavaslat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról

io 316 intézi el. Az „érintett szerv" kifejezésen az országos hálózattal rendelkező vagy több önálló egységből álló intézmény esetében ezeket az önálló egységeket is érteni kell. Megtörténhet, hogy a panaszos az érdemi döntést is és az irányában tanúsított bánásmódot is kifogásolja, ilyen esetben a panasz megvizsgálása és elintézése egységesen az érintett szerv vezetőjének joga és kötelessége (18—19. §). 3. A panasz tárgyának megfelelően különböznek a panasz alapján tehető intézkedések is. Ha a panasztevő az intézkedést nem tartja a maga számára kielégítőnek, kérelmére a panaszt — felülvizsgálat keretében — a felettes szerv intézi el. Ennek a szervnek az intézkedése ellen azonban már további panasznak nincs helye, hiszen a kétfokú elbírálás biztosítja a helyes döntést. A panasz vizsgálata és érdemi elintézése nemcsak olyan esetben mellőzhető, ha az a már elbírált korábbival azonos tartalmú, vagy a panaszos nem nevezte meg magát, hanem akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzésétől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A tudomásszerzéstől számított hat hónap után előterjesztett panasz vizsgálata vagy annak mellőzése az elintézésre hivatott szerv mérlegelésén múlik, de a tudomásszerzéstől számított egy év után előterjesztett panasz vizsgálatát minden esetben mellőzni kell. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése egyfelől az ügyek gyorsabb lezárását célozza, másfelől azon a tapasztalaton alapul, hogy a panaszok túlnyomó többségét a valóságos vagy vélt sérelem keletkezése után rövid időn belül előterjesztik (20—21. §). IV. FEJEZET Záró rendelkezések 1. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotása szükségessé teszi az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítását. E törvényből ui. el kell hagyni azokat a rendelkezéseket, amelyek a bejelentések, panaszok intézését szabályozzák, a jelenlegi „államigazgatási panasz" kifejezés helyett pedig célszerűbb az államigazgatási eljárásban a „felülvizsgálati kérelem" kifejezés használata. A törvényjavaslat egyrészről szabályozza, hogy a felülvizsgálati kérelmet az előterjesztéstől számított hatvan napon belül kell elintézni, másrészről pedig hatályon kívül helyezi az 1957. évi IV. törvénynek a közérdekű bejelentésre, javaslatra és panaszra vonatkozó rendelkezéseit (23. §). 2. A törvényjavaslat a jogrendszer egységesítése érdekében úgy rendelkezik, hogy jogszabályban a panasz elnevezés csak e törvény szerinti panaszra használható, és ennek a kifejezésnek a helyébe a jogszabályokban a „felülvizsgálati kérelem" kifejezés lép. Ez alól az általános szabály alól a törvényjavaslat két kivételt tesz. Az egyik az, hogy a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben említett panasz szó helyébe a „törvényességi kérelem" kifejezés lép. A másik, hogy a büntetőjogi (ideértve a büntető eljárásjogi), a büntetésvégrehajtási, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek szolgálati viszonyaira vonatkozó jogszabályokban érintetlenül hagyja az eddig alkalmazott panasz kifejezést (23. §). 3. A törvényjavaslat rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra és panaszokra kell alkalmazni. Az ezután benyújtott beadványoknál feltétlenül szükséges, hogy az elintézésre hivatott szervek a közérdekű bejelentést, a javaslatot, illetőleg panaszt az új rendelkezéseknek meg-