Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-28 • Törvényjavaslat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról

309 3 A közérdekű bejelentést és javaslatot tevő védelme 14. § (i) Ha a bejelentőt (javaslattevőt) munkaviszonya, szövetkezeti vagy más tagsági viszonya körében vagy egyébként hátrány éri amiatt, hogy a közérdekkel ellentétes tevékenységre (mulasztásra) hívta fel a figyelmet, a hátrányt okozó szerv köteles a törvényes állapotot azonnal helyreállítani. Gondoskodni kell arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő elégtételt kapjon, és az ügyből eredő anyagi kárát is megtérítsék. Szükség esetén erről a felettes (felügyeleti) szerv gondoskodik. (2) A felettes (felügyeleti) szerv fegyelmi vétség, vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetében megállapításait haladéktalanul közli az illetékes hatósággal; kezdeményezheti kártérítési eljárás megindítását is. 15. § (1) A közérdekű bejelentést (javaslatot) tevő kérheti, hogy az eljárás során ne fedjék fel személyét. Ennek a kérelemnek — ha a vizsgálat eredményessége u mást nem kíván — eleget kell tenni. (2) Ha a vizsgálat érdeke megkívánja, hogy a bejelentést tevő személyét felfedjék, erről őt minden esetben előzetesen tájékoztatni kell. (3) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el — a felettes szerv vezetőjének előzetes .hozzájárulásával, illetőleg a további eljárás kezdeményezésére jogosult személy kérelmére —, fel kell fedni kilétét. (4) Az elintézésre hivatott szerv vezetője a (a) bekezdésben foglaltak esetében köteles a megfelelő (fegyelmi vagy büntető) eljárást kezdeményezni, vagy az eljárás megindításának lehetőségéről az érdekeltet tájékoztatni. 16. § Az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, továbbá a tanácsi felügyelet és irányítás alá tartozó szervek tekintetében a fővárosi, illetve a megyei tanács elnöke felfüggesztheti állásából azt, aki a törvényes állapot helyreállítására irányuló kötelességének nem tesz eleget. III. FEJEZET PANASZ A panasz megvizsgálása 17. §» (1) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott — így különösen bírósági, államigazgatási, munkaügyi (szövetkezeti) döntőbizottsági — eljárásra. (2) A panasz benyújtására és elintézésére e törvény II. Fejezetében meghatározott rendelkezések — a következő eltérésekkel — irányadók. 18. § (1) Ha a panasz valamely szerv tevékenysége (mulasztása) ellenirányul, a panaszt az érintett szerv vezetője vizsgálja meg és intézi el. (2) A szerv vezetőjének vagy más eljáró dolgozójának magatartása ellen irányuló panaszt a közvetlen felettes intézi el. (3) Ha a panasztevő az intézkedést nem tartja kielégítőnek, kérelemére a panaszt — felülvizsgálat keretében — a felettes szerv intézi el. A felettes szerv intézkedése ellen további panasznak nincs helye. (4) A kisiparos, illetőleg a magánkereskedő elleni panaszt az érdekképviseleti, illetőleg a felügyeleti szerv intézi el. (5) Az egyéb, hatóságilag engedélyezett tevékenységet folytató személy elleni panaszt a felügyeleti szerv intézi el. 19. § (1) A panaszt a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a benyújtástól számított harminc napon belül el kell intézni. (2) Az eljáró szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti határidőt — indokolt esetben — egy ízben legfeljebb harminc