Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-21 • Törvényjavaslat a közművelődésről

12 286 II. FEJEZET A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA (12—28. §) 1. A törvényjavaslat 12—28. §-aiban — figyelemmel a közművelődés sokágú folyamatára és intézményrendszerére — a résztvevő szervezetek sajátosságaiknak megfelelő kötelezettségeit szabja meg. A célok és feladatok megvalósításának eszközrendszerét foglalja össze, támaszkodik a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseire, azokat elvi szinten általánosítja. 2. A javaslat 12—19. §-ai rendelkeznek az eszközök és feltételek biztosítására kiterjedő kötelezettségekről és a különböző szervezetek sajátos feladatairól. A közművelődési feladatok megvalósításának eszközeiről, feltételeiről — ma is és a jövőben is — elsősorban az állam gondoskodik. A megvalósítás folyamatában a tanácsoknak a lakóhelyen, a vállalatoknak és a szövetkezeteknek a munkahelyen különösen fontos szerepük van. A szocialista társadalmi életben, s így a közművelődésben is nagy jelentőségük van a társadalmi szervezeteknek és a dolgozók érdekképviseleti szerveinek. Erre figyelemmel a javaslat meghatározza sajátos feladataikat; külön is szól a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a legszélesebb körben ható és jelentős eszközökkel rendelkező szervezetek közművelődési feladatairól. Az állam a fegyveres erőktől és a fegyveres testületektől sajátos lehetőségeik hatékonyabb kihasználását igényli. 3. Az állam minden fontos társadalmi kérdésben, így a közművelődés ügyében is támaszkodik a családokra, mert a család jelentős szerepet tölt be a gyermekek és ifjak nevelésében, a művelődési igények felkeltésében és továbbfejlesztésében. A javaslat ezért külön rendelkezik (20. §) a szülők kötelességéről és a család szerepéről a közművelődésben. 4. A közművelődési feladatok megvalósításában a legtöbbet és a legnagyobb felelősséget azoknak az intézményeknek kell vállalniuk, amelyek az oktatás és a nevelés feladatait, a műveltség és a tájékozottság gyarapítását közvetlenül hivatottak ellátni. A közművelődést szolgáló intézmények körét tehát a törvényjavaslat kiterjeszti és szélesen értelmezi. A művelődési igények felkeltésében, a műveltség megalapozásában és fejlesztésében különösen lényeges feladatokat látnak el az oktatási-nevelési intézmények. Feladatkörük egyre gazdagodik a közművelődési igények változása szerint is. A törvényjavaslat külön rendelkezik (21. §) az oktatási-nevelési intézmények feladatairól, továbbá a közművelődést szolgáló valamennyi intézmény és az oktatási-nevelési intézmények egymásra épülő, összehangolt tevékenységéről. 5. A javaslat összefoglalóan (22. §), majd intézmény-, illetőleg tevékenységtípusonként állapítja meg (23—28. §) a közművelődést szolgáló egyes intézmények, tevékenységek (a művelődési otthonok, a közkönyvtárak, a könyvkiadás és terjesztés, a sajtó, a rádió, a televízió, a filmgyártás és forgalmazás, a művészeti intézmények, a tudományos intézetek, az egyesületek és szövetségek, a múzeumok és levéltárak, az egészségügyi intézmények, a testnevelési és sportszervek) sajátos, egyben alapfunkcióikhoz is igazodó közművelődési feladatait; ezzel a közművelődés szolgálatába állítja a kulturális élet teljes intézményrendszerét. Kifejezésre juttatja az intézmény-, illetőleg a tevékenységtípusra leginkább jellemző feladatot, és ezt állítja a közművelődési célok szolgálatába.