Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-12 • Törvényjavaslat az emberi környezet védelméről

u 238 már bevált, hatékony eszköze jogunknak a szennyezők ellen kiszabható bírság. A javaslat a bírság alkalmazási körét kiszélesíti és általános bírságolási lehetőséget vezet be minden környezetvédelmi területre. Ennek megfelelően környezetvédelmi bírság kiszabásának van helye minden esetben, ha a tevékenység folytatása a környezet védelmét szolgáló jogszabályokba vagy hatósági rendelkezésekbe ütközik. A „környezetvédelmi bírság" általános megjelölés, amelynek különböző formáit (pl. szennyvíz-, légszennyezési bírság) a külön jogszabályok állapítják meg; konkrét esetben ezeket a sajátos bírságfajtákat kell alkalmazni. A bírság fizetése az egyéb természetű jogkövetkezmények alól nem mentesít (44—45. §). 4. Az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel való károkozás — tekintet nélkül a felróhatóságra — a bekövetkezett kár és a tevékenység okozati összefüggése alapján kártérítési felelősséget is von maga után. A javaslat az ilyen tevékenységet fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősíti, a kárt az erre vonatkozó külön szabályok szerint kell megtéríteni (46. §). 5. A javaslat a környezetvédelmi szabályok megszegésének a legsúlyosabb eseteit bűncselekménnyé minősíti. Ezek a cselekmények egyedül a szabályszegő magatartások leírásával nem határolhatók körül. A cselekmény társadalomra veszélyességét elsősorban az előidézett káros eredmény súlya határozza meg. A javaslat önálló tényállásként szabályozza a környezetvédelmet sértő bűncselekményt, s az alapesetben az ember élete vagy egészsége alakulásának jelentős mértékű kedvezőtlen befolyásolását, a minősített esetben pedig az emberi életre származó veszélyt jelöli meg eredményként. A gondatlan cselekményt csak az utóbbi eredmény bekövetkezése esetén rendeli büntetni (47. §). IV. fejezet A KÖRNYEZETVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE (48-51. §) 1. A hatékony környezetvédelem megvalósítása érdekében széles körű együttműködésre és megfelelő irányításra és ellenőrzésre van szükség. Ezért a javaslat e feladatok ellátásával a Minisztertanácsot bízza meg. A központi, területi és helyi államigazgatási szerveknek a sajátos környezetvédelmi feladatokra is kiterjedő hatáskörük van. A környezetvédelmi feladatok elvégzése tehát a környezetre hatást gyakorló ágazatokat (bányászat, ipar, építőipar, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, közlekedés stb.) irányító, továbbá hatósági jogkört jelenleg is gyakorló államigazgatási — közöttük a tanácsi — szervek feladata és kötelessége (48—49. §). A Minisztertanács feladata, hogy a mindenkori szükségleteknek megfelelően alakítsa a környezetvédelem ütemét, szervezetét, módosítsa vagy kiegészítse a fennálló hatásköröket, illetve megállapítsa a környezetvédelem irányításával kapcsolatos részletes szabályokat (51. §). 2. A környezetvédelmi célkitűzések kizárólag az államigazgatási szervek tevékenysége révén nem valósíthatók meg. Ezért a javaslat szükségesnek tartja, hogy a különböző társadalmi szervezetek — így különösen a Hazafias Népfront, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a szakszervezetek — is részt vállaljanak a munkában, és sajátos eszközeikkel segítsék elő a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását (50. §).