Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről
28 21 4 E kivételes szabály alkalmazását teszi lehetővé a javaslat annak esetében is, akinek a sorkatonai szolgálatát hasonló okok miatt félbeszakították. Lehetővé teszi továbbá a javaslat a sorköteles koron túli behívását — egészen a 40. évük betöltéséig — azoknak a hadköteleseknek is, akik jogellenesen vonták ki magukat a katonai szolgálat alól. A sorkatonai szolgálat teljes időtartama az említett esetekben sem lehet több 24 hónapnál. A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatalok polgári életben szerzett általános és szakmai elsősorban technikai műveltsége, továbbá a mind hatékonyabbá váló honvédelmi oktatás keretében elsajátított katonai ismeretek, valamint a fegyveres erők korszerű kiképzési rendszere együttesen ma már lehetővé teszik a sorkatonai szolgálat időtartamának — a jelenlegi 36 hónapnak — egyharmadával történő csökkentését. A javaslat ezért a sorkatonai szolgálat időtartamát általánosan 24 hónapban határozza meg. Egyidejűleg felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy ezen belül rövidebb szolgálati időt állapíthasson meg. E felhatalmazás azért indokolt, hogy a társadalmi és a népgazdasági érdekeknek a fegyveres erők igényeivel való Összehangolása alapján egyes fegyvernemek, szolgálati vagy szakágak, illetve csoportok és évfolyamok esetében lehetőség nyíljék az általános szolgálati időtől eltérő sorkatonai szolgálat teljesítésére (pl. többgyermekes családfenntartók esetében). 5. A hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálat másik fajtája a tartalékos katonai szolgálat. A tartalékos állomány tagozódását a 39. §, a tartalékos katonai szolgálat szabályait pedig a 40—42. § állapítja meg. Míg a sorkatonai szolgálatot kizárólag a fegyveres erőknél kell teljesíteni, addig a tartalékos katonai szolgálat teljesítését a javaslat kivételesen lehetővé teszi a fegyveres testületeknél és a honvédelmi miniszter által meghatározott egyéb szerveknél is (pl. MALÉV, VOLÁN). Ezt az indokolja, hogy háború idején a fegyveres erőkön kívül a fegyveres testületek és egyes, béke idején polgári feladatokat végző szervek is kizárólag honvédelmi feladatokat látnak el. Ehhez már a felkészülés időszakában biztosítani kell a leendő katonai állomány kiképzését és továbbképzését. A tartalékos katonai szolgálat — a javaslatban meghatározott célból és mértékben — érinti mind a sorkatonai szolgálatot teljesített (kiképzett), mind az ilyen szolgálatot nem teljesített (kiképzetlen) hadköteleseket. A hatályos törvény a tartalékos katonai szolgálatnak csak két formáját ismeri: a tartalékos kiképzést és a továbbképzést. A fegyveres erők felkészülésének és működésének — a korszerű haditechnikával történt felszerelése következtében megnövekedett ütemű — fejlődése, valamint egyes rendkívüli körülmények ma már szükségessé teszik a tartalékos katonai szolgálat jogcímeinek bővítését. A hagyományos kiképzési és továbbképzési rendszer ugyanis nem teszi lehetővé a hadkötelesek egyéb célból történő igénybevételét. Ennek figyelembevételével a javaslat a tartalékos állományúak kiképzésén és továbbképzésén túl lehetővé teszi a gyakorlatra, a gyakorló szolgálatra, valamint a különleges katonai szolgálatra való behívásukat is. A javaslat voltaképpen az elmúlt években fokozatosan kialakult tartalékos katonai szolgálati rendnek teremt egységes jogalapot. Az említetteken kívül a javaslat 41. §-ának (4) bekezdése alapján mód nyílik arra is, hogy egyes hadköteleseket a sorkatonai szolgálatuk letöltése után — gyakorló szolgálat vagy meghatározott katonai feladat teljesítése céljából — tartalékos katonai szolgálatra vissza lehessen tartani. Ezt a harckészültség folyamatos fenntartása indokolja a leszerelés és az újoncbehívás közötti átmeneti időszakban. A visszatartás időtartama azonban két hónapnál több nem lehet.
