Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről

211 2Ö HARMADIK RÉSZ A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK A FEGYVERES ERŐK ÉS A FEGYVERES TESTÜLETEK VIII. fejezet A HADKÖTELEZETTSÉG (A 23—31. §-hoz) 1. Ez a fejezet állapítja meg — külön a férfiakra és külön a nőkre vonatkozóan — a hadkötelezettség tartalmát és terjedelmét. A javaslat több tekintetben változtat a férfiak hadkötelezettségére vonatkozó hatályos rendelkezéseken. E változások főleg a katonai szolgálatra vonatkoznak, amiről a IX. fejezet rendelkezik. Itt csupán a hadkötelezettség felső korhatárának 50-ről 55 évre történő felemelését kell megemlíteni, amit a háború idején szükséges nagyobb létszám tett indokolttá, az átlagos életkor emelkedése pedig lehetővé. A férfiak hadkötelezettségéhez tartozó jelentkezési kötelezettséget a 25. § tartalmazza. A jelentkezési kötelezettség magában foglalja a megjelenési és a bejelentési kötelezettséget. A jelentkezési kötelezettség egyrészt feltétele valamennyi hadköteles nyilvántartásának és a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek tényleges állománya kiegészítésének, másrészt alapot teremt arra, hogy a hadköteles korba lépett és nyilvántartásba vett személynek katonai szolgálatra alkalmas egészségi állapotát — szükség esetén gyógykezelésre kötelezéssel is — biztosítani lehessen. Ezt célozzák azok a rendelkezések, amelyek a jelentkezési kötelezettség tartalmát állapítják meg. A hadkötelesek nyilvántartásának alapját képező, a bejelentési kötelezettség alá eső személyi adatokat a végrehajtási jogszabályok állapítják meg. A hadkötelezettség legfontosabb eleme a katonai szolgálati kötelezettség, amelyről a javaslat 26—28. §-ai rendelkeznek. Ezek a szabályok a sorállomány és a behívott tartalékos hadkötelesek, tehát a fegyveres erők tényleges állománya nagyobb részének szolgálati kötelezettségére vonatkoznak. A javaslat megállapítja a katonai szolgálati kötelezettség tartalmát, amely az Alkotmányban, a törvényekben és más jogszabályokban, a katonai szabályzatokban, utasításokban és az elöljáró parancsaiban foglaltaknak — a katonai eskühöz híven történő — maradéktalan teljesítésében jut kifejezésre. A javaslat meghatározza a katonai szolgálatra való behívás módját és formáját béke és háború időszakára; a behívás behívó- vagy bevonulási paranccsal történhet. A mozgósítás esetén történő behívással kapcsolatban hangsúlyozni kell: a 28. § nemcsak arra teremt jogalapot, hogy a már katonai szolgálatot teljesítő hadköteleseket mozgósítás esetén visszatartsák akár a háború befejezéséig katonai szolgálatban, hanem arra is, hogy ez esetben valamennyi hadkötelest behívjanak. E rendelkezésekkel összhangban állapítja meg a javaslat a hadkötelesekre vonatkozó korlátozó szabályokat. Ezek szerint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített sorkötelesek külföldre utazásához, továbbá valamennyi hadköteles kivándorlásához a honvédelmi miniszter engedélye szükséges. A tartalékos hadkötelesek pedig külföldre utazásukat kötelesek bejelenteni a lakhelyük szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak.