Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről

20 9 23 A feladatokat két irányban határolja el a javaslat. Egyfelől a fegyveres erők szoros értelemben vett katonai feladatait, másfelől az ezt kiegészítő, az állam belső biztonságának védelmével és az elemi csapásokkal vagy más közveszéllyel össze­függő feladatokban való közreműködést állítja a fegyveres erők elé. A javaslat szabályozza a fegyveres erők feladatai között az ifjúság nevelésében való részvételt is. Ezt az indokolja, hogy az ifjak túlnyomó többsége sorkatonai szol­gálatot teljesít, ahol a kiképzési és oktatási rendszernek megfelelő nevelésben része­sül. Ez szerves része az ifjúság nevelésére irányuló társadalmi méretű tevékenység­nek, és összhangban áll az ifjúságról szóló törvénnyel. Első ízben szabályozza a javaslat a fegyveres erők közreműködését a népgazda­sági feladatok teljesítésében. Hosszú évek gyakorlatát tükrözi ez a rendelkezés, amely egyrészt a fegyveres erők által végzett folyamatos építőmunkát, másrészt az idő­szakos, főleg mezőgazdasági (betakarítási) munkákban való részvételt emeli a tör­vényben meghatározott, állandó feladatok szintjére. IV. fejezet A FEGYVERES TESTÜLETEK, A RENDÉSZETI ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEK HONVÉDELMI FELADATAI (A 17—19. §-hoz) A fegyveres testületek, a rendészeti és a polgári védelmi szervek részletes felada­tait más jogszabályok állapítják meg. Ezért a javaslat arra szorítkozik, hogy az em­lített testületek és szervek rendeltetésszerű feladatai mellett meghatározza a honvé­delemben, ezen belül egyes katonai feladatok végrehajtásában való közreműködési kötelezettségüket. A javaslatnak ez a rendelkezése alapozza meg, hogy a rendőrség, a munkás­őrség és a büntetés végrehajtási testület e feladatok ellátásához kellő számú, kikép­zett tartalékos állománnyal rendelkezzék, amely a törvény alapján a fegyveres erők kiegészítésének szabályai szerint kerül behívásra. A 18. § — a fegyveres testületekre vonatkozó rendelkezéshez hasonlóan — a rendészeti szervek (a vám- és pénzügyőrség, az állami tűzoltóság és a polgári fegy­veres őrség) honvédelmi feladatait állapítja meg, mert e szervek közreműködése háború idején nélkülözhetetlen a hátország védelmében. A 19. § szól a polgári védelem államigazgatási és üzemi szerveinek feladatairól. E szakasz összevontan és általánosságban állapítja meg a polgári védelmi feladatokat a városi, fővárosi kerületi, járási és alsóbb szintű, valamint a vállalati, szövetkezeti, hi­vatali, intézményi polgári védelmi szervek számára, amelyek részben katonai, rész­ben polgári szervek. Ezek szervezetéről és működéséről külön jogszabály rendel­kezik. V. fejezet A GAZDÁLKODÓ SZERVEK HONVÉDELMI FELADATAI (A 20. §-hoz) A javaslat — tekintettel a gazdasági tevékenység sokirányúságára — valameny­nyi állami vállalatra, szövetkezetre és egyéb termelő, szolgáltató, kereskedelmi, valamint tartalékképzést és kezelést végző szervre nézve általánosan határozza meg a honvédelmi feladatokat. Ezek a gazdálkodó szervek a honvédelem érdekében köte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom