Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-7 • Törvényjavaslat az ifjúságról

85 i3 latos feladatokat csak erre alkalmas, feddhetetlen személyek láthatják el. A javaslat értelmében feddhetetlen az olyan személy, akit — a jogszabályok előírásai mellett — a szocialista erkölcs normáit figyelembe véve megrovás, feddés nem érhet. III. fejezet Az ifjúság részvétele a munkában 1. A szocialista társadalom alapja, fejlődésének forrása a dolgozó ember tevékenysége, munkája. Ezzel összhangban az ifjúság nevelésének, oktatásának is célja a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, a munka. Arra kell nevelni ezért a fiatalokat, hogy beesüljék a munkát, tiszteljék a dolgozó embert, találjanak örömet saját munkájukban, végezzék azt felelősséggel, annak tudatában, hogy a társadalom számára hasznos tevékenységet fejtenek ki. Ezért a javaslat 12. §-a a nevelési-oktatási intézmények, a munkáltató szervek és a munkahelyek vezetőinek kötelességévé teszi, hogy az ifjúság nevelése során a munkához való megfelelő viszonyt kialakítsák. 2. A javaslat 13. §-ában foglalt rendelkezés célja az, hogy a fiatalok intézményes segítséget kapjanak a képességeiknek, adottságaiknak és törekvéseiknek leginkább megfelelő élethivatás megválasztásához. Ezt szolgálja a pályaválasztási tanácsadás és a pályaalkalmassági vizsgálat. A pályaválasztási tanácsadás ugyanakkor elősegíti a társadalom szakemberszükségletének tervszerű kielégítését is. A javaslat végrehajtásának feltételeit az ifjúság számára nyújtott pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről szóló 1029/1971. (VII. VIII. 3.) Korm. számú határozat teremti meg. 3. A javaslat 14. §-ának (i) bekezdése azoknak a feltételeknek a biztosításáról rendelkezik, amelyek a fiataloknak a társadalom munkájába való bekapcsolódása során, az ún. pályakezdés időszakában a legjelentősebbnek tekinthetők. Ezek: a képzettségnek és adottságnak megfelelő munkakörben való elhelyezkedés, a képességnek megfelelő munkavégzés a munkahely közösségébe, rendjébe, szervezetébe történő beilleszkedés. A fiatalok különböző rétegeinél, csoportjainál eltérő korban jelentkeznek a pályakezdés nehézségei, problémái. Ezért nem lehetséges és nem célszerű a pályakezdés korhatárának a meghatározása. Pályakezdőnek az az először munkába lépő fiatal tekintendő, akinek munkábalépésétől számított öt év még nem telt el. A 14. § (2) bekezdése a munkahelyek vezetői nevelőmunkájának elemeiről, módszeréről rendelkezik. A felsorolás természetesen nem kimerítő jellegű, csupán a leglényegesebbeket emeli ki. 4. A javaslat bevezető rendelkezései — mint arra már az Altalános indoklás utalt — megállapítják, hogy az ifjúság a társadalom része. Ebből következik, hogy társadalmunk felszámolt minden olyan megkülönböztetést, amely az ifjúságra hátrányos volt és a fiatalok részére is biztosította mindazokat a jogokat, amelyek a felnőtt állampolgárokat megilletik. A javaslat 15. §-ának (1) és (2) bekezdése e jogok közül a dolgozó fiatalok vonatkozásában a munka szerinti elosztás szocialista elvét, valamint az egészségügyi és munkavédelmet emeli ki. A (3) bekezdés viszont keretrendelkezésként utal azokra a jogszabályokra, (pl. a Munka Törvénykönyve) amelyek a fiatalkorú, tehát a 18. életévüket még be nem töltött dolgozók fokozott védelmét szabályozzák. 5. A dolgozó fiatalok szocialista nevelése a javaslat 16. §-a értelmében a munka-