Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

6 4 43 b) A társadalmi tulajdon két formája keretében végzett munka egyenrangúságának további következménye a 73. §-ban foglalt szabály. Számos olyan rendelkezést ismer jogrendszerünk, amely bizonyos jogokat, előnyöket biztosít a munkában töltött idő tartamához igazodóan. A 73. §-ban foglalt tétel kimondja, hogy a munkában töltött idő alapján járó jogok szempontjából a jövőben nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy ezt a munkát az állami vagy a szövetkezeti szektorban végezték; ezeket az időtartamokat össze kell számítani. 3. A munkavégzéssel kapcsolatos körülmények tekintetében fontos az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése a szövetkezetekben is. Ezért a törvényjavaslat 74. §-a előírja, hogy a szövetkezet a külön jogszabályoknak megfelelően köteles megfelelő munkakörülményekről gondoskodni. Természetes, hogy ez a népgazdaság, illetve a szövetkezetek teherbíróképességének a figyelembe vételével csak fokozatosan valósulhat meg teljes mértékben. A tagsági viszony alapján dolgozó szövetkezeti tagok szociális biztonságának megvalósítása terén eddig is jelentős eredményeket értünk el. Itt elsősorban a nyugdíjról, továbbá a társadalombiztosítási szolgáltatásokról és a szociális juttatásokról van szó. A törvényjavaslat (75. §) ez idő szerint nem kívánt változtatni azokon a külön jogszabályokon, amelyek ezekre a juttatásokra vonatkoznak. A jövő útja azonban — a népgazdaság teherbíróképességét figyelembe véve— a munkák egyenrangúságából eredő következtetések teljes levonása. A törvényjavaslat 77—78. §-a — a Munka Törvénykönyve 48. §-ához hasonlóan — a szövetkezeti tagok és alkalmazottak erkölcsi és anyagi megbecsüléséről rendelkezik. A kiemelkedő teljesítmény ezen a téren kettős természetű lehet: a szövetkezeti mozgalom erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás területén végzett teljesítmény; e kettő azonban nem választható el élesen egymástól. 5. Az V. fejezet a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi helyzetéről is rendelkezik. Ebben a vonatkozásban a törvényjavaslat ugyancsak mellőzi a részletszabályokat; nem lehetett cél a szövetkezeti alkalmazottak tekintetében sajátos munkajogi szabályozás beiktatása a törvényjavaslatba. Ezért a 79. § főszabályként a Munka Törvénykönyve, illetőleg a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazását rendeli, hangsrilyozva, hogy ezeket a szövetkezeti jellegből folyó eltérésekkel kell alkalmazni. Ezek az eltérések kisebb részben ebben a törvényjavaslatban találhatók (ilyen a 89. §, amely a tagsági viták eldöntésére vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokat az alkalmazottak munkaügyi vitáira is alkalmazni rendeli), nagyobb részben azonban az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó törvényszintű j ogszabály okb an. VI. fej ezét Felelősség. Tágsági viták Ez a fejezet a szövetkezeti tagok fegyelmi és anyagi felelősségére vonatkozó szabályokat foglalja össze, továbbá megadja a tagsági viták eldöntésének hatásköri és eljárási szabályait. 1. A tag fegyelmi felelőssége nem egyformán jelentkezik minden szövetkezeti ágazatban. Lényeges szerepe van a munkaszövetkezetekben; ez idő szerint nem érvényesül a lakásszövetkezetekben és a takarékszövetkezetekben, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek körében pedig csak a tagsági viszony alapján választott vezetők tekintetében áll fenn.