Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról

672 36 lasztására, vagy téves adatszolgáltatására vezethető vissza. Indokolt, hogy az így okozott kár akkor is megtérüljön, ha a felvett ellátás nem követelhető vissza. Ha az ellátás jogalap nélküli felvétele részben a munkáltatónak, illetve egyéb szervnek, részben az ellátásban részesülőnek tudható be, megtérítési, illetve visszafizetési kötelezettségüket — az általános felelősségi elveknek megfelelően — közrehatásuk arányától indokolt függővé tenni. A javaslat ezt a megoldást alkalmazza (107. §). .2. A dolgozók életének, egészségének és testi épségének védelme változatlanul indokolja a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok, illetve óvóintézkedések megtartásának előmozdítását a társadalombiztosítási felelősségi szabályok segítségével is. Ezt szolgálja a munkáltatói megtérítési kötelezettség előírása arra az esetre, ha az üzemi baleset a kötelező óvórendszabályok megsértésének a következménye, vagy a balesetet a munkáltató, illetve alkalmazottja szándékosan idézte elő. A javaslat — a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel — a jelenlegi rendelkezésektől eltérően a munkáltató megbízottja, illetve a balesetet okozó személy terhére egyetemleges felelősséget nem ír elő. Helyesebb, ha a társadalombiztosítási szerv ilyen esetben is csak a munkáltatóval szemben érvényesít megtérítési igényt, a megbízott, illetve a balesetet okozó személy felelőssége pedig a munkajogi, illetőleg egyéb felelősségi szabályokhoz igazodik (108. §). Ha az ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképességcsökkenéséért vagy haláláért nem a munkáltató, hanem más felelős, az emiatt nyújtott társadalombiztosítási ellátást — a jelenlegi szabályokkal egyezően — továbbra is köteles felelősségéhez mérten megtéríteni (109. §). 3. A társadalombiztosítási feladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében a javaslat továbbra is fenntartja a késedelmi pótlék és a rendbírság intézményét arra az esetre, ha a munkáltató járulékfizetési, bejelentési, nyilvántartási és egyéb kötelezettségének nem az előírt módon és időben tesz eleget. A mulasztó kötelezhető a felmerült eljárási költség megtérítésére is (110—112. '§). 4. A javaslat az adók kirovására vonatkozó szabályokkal és a jelenlegi rendelkezésekkel összhangban a társadalombiztosítási szerv követelésének érvényesítésére ötévi határidőt állapít meg. Űj rendelkezés, hogy öt éven túl is érvényesíthető a követelés abban az esetben, ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, mindaddig, amíg annak büntethetősége el nem évül (113. §). Különös méltánylást érdemlő körülmények indokolttá tehetik a felelősségi szabályok alapján megállapított követelések összegének utólagos mérséklését, esetleg a kirótt tartozás teljes elengedését is. A javaslat erre lehetőséget biztosít, a jogi személyt terhelő megtérítés kivételével (114. §). I X. f e j e z e t JOGORVOSLAT (115-117. §) 1. A biztosítottaknak és hozzátartozóiknak fontos érdeke, hogy igényük érvényesítéséhez megfelelő jogorvoslati eszközökkel élhessenek. Ezért a javaslat széles körű lehetőséget biztosít az ellátással kapcsolatban felmerülő vitás kérdések jogorvoslati úton történő rendezésére, a Minisztertanácsra bízva annak meghatározását, hogy milyen jogviták esetében lehet bírósághoz fordulni (115. §). 2. A táppénzt igénylő keresőképessé nyilvánítása esetén a jövőben is az arra kijelölt orvosi bizottsághoz fordulhat panasszal (116. §). 3. A biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen, to-