Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról
658 22 f) A javaslat lehetővé teszi az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítását arra az esetre, ha az özvegyi nyugdíjas a korhatár betöltése után köt házasságot. Ezzel az időskorúak körében elősegíti — az élettársi kapcsolat helyett — egymásnak házassági kötelékben való támogatását. g) A javaslat továbbfejleszti a tanulmányokat folytató árvák kedvezményeit. Biztosítja az árvaellátást a felsőfokú tanulmányok idejére is, legkésőbb az árva 25. életévének a betöltéséig. h) Az üzemi baleset következtében meghalt dolgozó özvegyének fokozottabb támogatását szem előtt tartva a javaslat állandó özvegyi nyugdíjat biztosít — életkorra és egyéb feltételekre tekintet nélkül — annak az özvegynek is, akinek a férje nem a munkahelyén, hanem munkába vagy onnan lakására menet közben szenved halálos végű balesetet. Megilleti a kedvezmény a jövőben azt az özvegyet is, akinek a férje foglalkozási betegség következtében hal meg. i) A kisiparosok és a magánkereskedők a javaslat szerint nemcsak betegségi és anyasági, valamint nyugellátásra jogosultak, hanem baleseti ellátásra is. Nyugellátáshoz és baleseti ellátáshoz jutnak azok az előadóművészek is, akik munkaviszony hiányában erre ez idő szerint nem szerezhetnek jogosultságot. j) A társadalmi munka jelentőségét és fokozott megbecsülését juttatja kifejezésre a javaslat azzal, hogy baleseti ellátást biztosít azoknak, akiket társadalmi munka végzése közben ér baleset. V. A javaslat a szerkezeti felépítés és szabályozási mód szempontjából figyelembe veszi az utóbbi évek általános kodifikációs tapasztalatait. Szakít a társadalombiztosítási szabályozás eddigi szerkezeti megoldásával. A biztosítási ágazatok helyett az ellátásra jogosultakat, vagyis a bérből és fizetésből élő dolgozókat, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek tagjait helyezi a szabályozás középpontjába. Ennek megfelelően az általános rendelkezések, s ezen belül a biztosítottak körének meghatározása után, e kategóriák alapvető jogait szabályozza, ellátási fajták szerint. Külön fejezet rendelkezik az olyan dolgozó rétegek jogairól, amelyek a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak, mint pl. a kisiparosok és a magánkereskedők, valamint más kategóriák: a nyugdíjasok, a tanulók stb. Az áttekinthetőséget megkönnyíti az is, hogy a javaslat a betegségi és anyasági ellátás, a családi pótlék és a nyugellátás mellett a baleseti ellátást külön tárgyalja. A baleseti ellátás szabályai jelenleg részben a betegségi biztosítás, részben a nyugdíjbiztosítás rendelkezései között szerepelnek. A törvényjavaslat 11 fejezetből áll; a társadalombiztosítás legfontosabb anyagi jogi szabályain túl tartalmazza a leglényegesebb eljárási rendelkezéseket is. A változásnak inkább kitett rendelkezéseket, a részletesebb anyagi jogi és eljárási szabályokat a Minisztertanács állapítja meg. Főként eljárási kérdésekben szükség lesz további végrehajtási szabályozásra is.