Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról

652 16 a) a felvételtől számított harminc, b) nyugellátás, baleseti nyugellátás és az ezek alapján folyósított családi pótlék esetén a felvételtől számított ki­lencven napon belül írásban kötelezték. (2) Az (1) bekezdésben meghatáro­zott idő elteltével a jogalap nélkül fel­vett társadalombiztosítási ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. 107. §. (1) A" munkáltató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nél­kül felvett társadalombiztosítási ellá­tást, ha az ellátás jogalap nélküli meg­állapítása, illetőleg folyósítása mulasz­tásának vagy a valóságtól eltérő adat­szolgáltatásának a következménye, és az ellátást a 106. § (1) bekezdése alap­ján visszakövetelni nem lehet. (2) Ha az ellátás jogalap nélküli meg­állapításáért, illetőleg felvételéért a munkáltatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség ter­heli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek meg­téríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafize­tésre kötelezni. 108. §. A munkáltató köteles megté­ríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező bal­esetelhárító és egészségvédő óvórend­szabálynak vagy óvóintézkedésnek nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kö­telezettség terheli a munkáltatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. 109. §. (1) Aki a társadalombiztosí­tási ellátásra jogosult betegségéért, ke­resőképtelenségéért, munkaképesség ­csökkenéséért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott társadalom­biztosítási ellátást megtéríteni. A meg­térítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelős­ség megállapítható. (2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség ab­ban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. (3) A munkáltató az általa foglalkoz­tatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az (1) —(2) bekezdés ren­delkezései alapján megtérítésre nem kötelezhető. Késedelmi pótlék és rendbírság 110. §. Késedelmi pótlékot köteles fizetni az a munkáltató, illetőleg az a személy, aki járulék-, illetőleg nyug­díjjárulék fizetési kötelezettségének az előírt időn belül nem tesz eleget. 111. §. Rendbírságot köteles fizetni a munkáltató és egyéb szerv, ha a társa­dalombiztosítási jogszabályokban meg­határozott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a társadalom­biztosítási feladatok ellátásával kap­csolatos kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget. Az eljárás költségének a megtérítése 112. §. A fizetésre kötelezett a mu­lasztás miatt felmerült eljárás költsé­geit köteles megtéríteni. A követelés érvényesítése 113. §. (1) A társadalombiztosítási szerv az e törvényen alapuló követelé­sét öt év alatt érvényesítheti. Ha a kö­vetelésre alapot adó magatartás bűn­cselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bün­tethetőség el nem évül. (2) A társadalombiztosítás ügyviteli szerve a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési megha­gyással érvényesíti. A jogerőre emel­kedett határozat, illetőleg fizetési meg­hagyás végrehajtható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom