Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról
14 550 nap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben — a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett — 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani. 92. §. Az a sérült, aki balesete idején huszonnégy évesnél fiatalabb volt, huszonnegyedik életévének a betöltése után kérheti baleseti rokkantsági nyugdíja összegének az újbóli megállapítását. Ebben az esetben azt a keresetet kell alapul venni, amelyet a sérültnek a baleset időpontjában betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak a sérült huszonnegyedik életévének a betöltésekor átlagosan megkeresnek annál a munkáltatónál, ahol a sérült a baleset időpontjáig dolgozott. Ha a baleset a szakmunkás tanulóviszony ideje alatt következett be, arra a munkakörre vonatkozó átlagkeresetet kell alapul venni, amelyre a tanuló képzése irányult. 93. §. A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével a nyugdíj mértékét és Összegét a 46. § szerint kell módosítani, illetőleg újból megállapítani. HOZZÁTARTOZÓI BALESETI NYUGELLÁTÁSOK 94. §. (i) A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. (2) A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. 95. §. (1) A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes és állandó özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra és szülői nyugdíjra a hozzátartozók nyugellátására vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a) a hozzátartozót a baleseti nyugellátás szolgálati időre tekintet nélkül megilleti, b) az üzemi baleset miatt bekövetkezett halál esetén az özvegyen maradt nőnek —- életkorára, egészségi állapotára, valamint az árvaellátásra jogosult gyermekek számára tekintet nélkül — állandó özvegyi nyugdíj jár, és c) a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak nem az üzemi baleset miatt bekövetkezett halála esetén az állandó özvegyi nyugdíj akkor is az ötvenötödik életév betöltésétől jár, ha az elhalt mezőgazdasági szövetkezet tagjaként szenvedte el az üzemi balesetet. (2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az az elvált nő, aki férjétől, ennek halálakor tartásdíjban nem részesült, állandó özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a) tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg, és b) a férj halála a különéléstől számított tizenöt éven belül következett be, és az elvált nő az említett tizenöt éven belül megrokkan, vagy ötvenötödik életévét betölti, illetőleg elvált férje jogán árvaellátásra jogosult két vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. 96. §. (1) A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a sérültet, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna. (2) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg, az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a nyugdíjast a halál időpontjában a III. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna. 97. §. A baleseti özvegyi nyugdíjnak a legkisebb Összegére, a jogosultak kö-