Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről
i 4 622 IV. f e j ez e t VEGYES ÉS ZÁRÓItENDELKEZÉSEK A külföldiek kereskedelmi tevékenysége a Magyar Népköztársaságban (25. §) A javaslat szabályozza a külföldieknek a külkereskedelemmel kapcsolatos alapvető jogait és kötelezettségeit is. Országunk által folytatott nemzetközi kereskedelem a javaslat szóhasználatában a belföldiek oldaláról külkereskedelem, a külföldiek oldaláról pedig kereskedelem. A külkereskedelmi monopóliumból eredő hatósági szabályozás a külföldieket is köti. Ezért a javaslat korlátozza azoknak az alanyoknak a körét, amelyekkel külföldi Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet folytathat. Ezalól külföldinek külön engedély sem adhat felmentést (25. § (í) bek.). A javaslat kimondja, hogy külföldi ideiglenes jellegű itt-tartózkodása során, engedély nélkül folytathat kereskedelmi tevékenységet. Ez nem érinti a más jogszabályok által elrendelt esetleges korlátozásokat. (Pl. vízumkényszer, egészségügyi rendszabályok stb.) Nincs időbeli korlátozás, ha a külföldi belföldi külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal már érvényes szerződést kötött, és ennek teljesítéséhez szükséges mértékben fejt ki gazdasági tevékenységet. (Pl. építés, szerelés, szaktanácsadás, szerviztevékenység stb.) (25. § (2) bek.) A végrehajtási jogszabályok feladata pontosan meghatározni, hogy mennyi ideig, milyen feltételek mellett lehet a külföldi jelenlétét ideiglenes jellegű itttartózkodásnak tekinteni. A külföldi tartós jellegű itt-tartózkodása során kereskedelmi tevékenységet, ideértve képviseleti tevékenységet is, csak a külkereskedelmi miniszter engedélyével végezhet. A külföldiek letelepedése és kereskedelmi képviseletek létesítése tehát engedélyhez kötött. A külföldiek kereskedelmi tevékenysége felett gyakorolt állami ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a külföldi tevékenysége a magyar törvényekkel és egyéb jogszabályokkal összhangban álljon. A külkereskedelmi igazgatás általános eljárási szabályai (26. §) A javaslat a külkereskedelmi igazgatás körébe tartozó eljárásokat az 1957. évi IV. törvény alól kivonja. Ezek az eljárások a devizagazdálkodás körébe tartozó eljárásokkal mutatnak hasonlóságot, amelyekre az államigazgatási eljárás általános szabályai ugyancsak nem vonatkoznak. A külkereskedelmi igazgatás körében jelentős szerep jut az állam diszkrecionális döntéseinek. Mivel állampolgári jogokat ezek az eljárások csak egészen kivételesen érintenek, nem lehet szerepük azoknak az eljárási garanciáknak sem, amelyeket az 1957. évi IV. törvény az állampolgári jogok védelmében megállapít. A gyakorlatban a külkereskedelmi igazgatási eljárás, amely körében legjelentősebb a kiviteli és behozatali eljárás, ezideig sem alkalmazkodott az államigazgatási eljárás általános szabályaihoz. Az áru kiviteli és behozatali eljárás a devizagazdálkodás körébe tartozó eljárásnak volt tekinthető. Ezt az eljárást a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló 1950. évi 30. sz. tvr. szabályozta. Mivel azonban a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi
