Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről
12 620 kereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok útján — külföldiekkel gazdasági kapcsolatokat építhessenek ki. A termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató szervezet bármely korlátozás vagy külön engedély nélkül köthet külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal export vagy import célú belföldi szerződést. Természetesen ez a jogosultság a termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató szervezetet csak a jogszabályoknak megfelelően megállapított tevékenységi körén belül illeti meg. A második bekezdés lehetővé teszi, hogy a termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató szervezet — a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállta esetén — maga választhassa meg azt a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatot, amelynek útján külföldivel gazdasági kapcsolatba lép. A javaslat meghatározza a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok és a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek közötti gazdasági kapcsolatok alapelveit, valamint együttműködésük keretein belül e szervezetek alapvető feladatait (15. §). III. fejezet A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG IRÁNYÍTÁSA Az irányítás tartalma és módszerei (16-23. §) 1. A külkereskedelem irányítása alapvetően a külkereskedelmi politika érvényesítése. Ezért e fejezet három bevezető szakasza (16—18. §) a külkereskedelmi politika helyét és szerepét határozza meg, A külkereskedelmi politika az általános gazdaságpolitika része, sajátossága azonban, hogy fokozottabban figyelembe kell vennie a világgazdaság viszonyait. A külkereskedelmi politika révén kerül kialakításra, illetve befolyásolásra a népgazdaság kapcsolata a világgazdasággal az ország számára a legelőnyösebb módon. A külkereskedelmi politika célja a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök optimális kihasználása, ületve más országok részéről esetleg előidézendő gazdasági hátrányok elhárítása. A külkereskedelmi politika alapelemeit a népgazdasági tervről szóló törvény határozza meg, ennek alapján kereteit és irányelveit a Minisztertanács állapítja meg, részletes kidolgozása pedig a külkereskedelmi miniszter feladata (16. §). Nemzetközi gazdasági kapcsolataink szélesedésével, a szocialista gazdasági integráció kibontakozásával együtt a külkereskedelmi miniszteren kívül is egyre több gazdasági irányítást végző szerv vesz részt e kapcsolatok alakításában. Mivel az állam különböző szerveinek egységes, a külkereskedelmi politikával összhangban álló fellépéséhez különösen fontos érdek fűződik, ennek biztosítására a javaslat kifejezett rendelkezést tartalmaz (17. §). A nemzetközi munkamegosztást meghatározó vagy jelentősen befolyásoló döntések jelentős részben a külkereskedelmi forgalmat megelőző gazdasági folyamatokban születnek meg. A világgazdaság és a belső gazdasági folyamatok közötti szoros kapcsolat megteremtését, illetve a külkereskedelmi politika hatékony érvényesítését hivatott elősegíteni a 18. § rendelkezése. 2. A külkereskedelmi politika részben a közgazdasági szabályozó rendszer, részben pedig hatósági eszközök útján érvényesül. A közgazdasági szabályozók elsősorban külön jogszabályokon alapulnak, míg a legfontosabb hatósági eszközöket
