Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről

9. §. Ha a külkereskedelmi szerződés tárgya termelési együttműködés vagy szakosítás, az ilyen szerződés előkészítésében és megkötésében — külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal együtt — külkereskedelmi tevékenységre nem jogosult gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi tevékenység szabályainak megtartásával külkereskedelmi jog nélkül is részt vehet. 10. §. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok a tevékenységi körükbe tartozó egyes külkereskedelmi feladatok végzésére — így műszaki és egyéb szakismeretet igénylő tárgyalások lefolytatására — gazdálkodó szervezeteknek és természetes személveknek eseti megbízást adhatnak. 11. §. Ha a külkereskedelmi tevékenységre nem jogosult gazdálkodó szervezet végez külkereskedelmi szerződés teljesítését szolgáló cselekményeket, tevékenysége az e szerződés és a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal kötött belföldi szerződés keretein túl nem terjedhet. A külkereskedelmi tevékenység folytatása 12. §. Külkereskedelmi tevékenységet a népgazdasági terv céljaival összhangban, a nemzetközi szerződések, a jogszabályok és a hatósági rendelkezések megtartásával, a külkereskedelem politikai irányelvek figyelembevételével, a szocialista külkereskedelem által is alkalmazott nemzetközi üzleti szokásoknak megfelelően, a szakvállalattól elvárható gondossággal kell végezni. 13. §. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok külföldi piaci szervezetük kiépítése érdekében — a jogszabályok keretei között — külföldre kiküldöttet rendelhetnek ki, külföldi természetes vagy jogi személyt kereskedelmi képviselőként foglalkoztathatnak, külföldön képviseletet, fiókot, telepet létesíthetnek, vállalatot alapít611 3 hatnak vagy vállalati érdekeltséget szerezhetnek. 14. §. (i) Minden termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezet tevékenységi körén belül, a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok útján — a külkereskedelmi tevékenység folytatására megszabott hatósági szabályozás keretei között — külföldi számára árut, anyagi értéket képviselő jogot értékesíthet, illetve szolgáltatást nyújthat vagy külfölditől árut, anyagi értéket képviselő jogot szerezhet be, illetve szolgáltatást vehet igénybe, továbbá külföldivei termelési együttműködési, szakosítási kapcsolatba léphet. E jogosultság biztosítása érdekében jogszabály a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat terhére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. (2) A termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek — a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint — megválaszthatják azt a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatot, amelynek útján az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságukat gyakorolni kívánják. 15. §. (1) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok, valamint a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek közötti szerződéses kapcsolatokat a népgazdasági érdekek alapján kell kialakítani. Ennek keretében meg kell teremteni e gazdálkodó szervezetek hatékony együttműködését és gazdasági érdekeik összhangját, valamint megfelelő módon biztosítani kell a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek számára a világpiaci hatások közvetítését. (2) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok alapvető feladata az, hogy — a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek igényeinek és érdekeinek figyelembevételével — folytassanak körültekintő belföldi és külföldi piackutatást, kereskedelmi reklám- és propagandatevékenységet, építsenek ki megfelelő külföldi piaci szer-