Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

22 588 b) a családi kapcsolatok, a társadalmi fejlődéssel összhangban álló családi közösség további erősítésének előmozdítása, a családtagok felelősségének növelése, a női egyenjogúság elvének további fejlesztése a családon belül, c) a gyermek érdekeinek fokozott védelme, családi környezetben való nevelésének hatékonyabb biztosítása, testi és szellemi fejlődésének előmozdítása. II. A törvényjavaslat főbb rendelkezései a következő új elvi megoldásokat tartalmazzák: 1. A javaslat meg kívánja előzni a könnyelmű, meggondolatlan házasságkötéseket és fokozni kívánja a házasulok felelősségét egymás és a társadalom iránt. Ennek érdekében: — a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság megkötése között legalább harminc napos várakozási időt vezet be, amely alól csak kivételesen indokolt esetben lehet felmentést adni; — szigorítja a házasságkötési korhatárt: olyan módosítás bevezetését tartalmazza, hogy a gyámhatóság kiskorú férfiaknál csak a tizenhatodik, nőknél pedig a tizennegyedik életév betöltése után engedélyezhesse a házasságkötést; — továbbfejleszti a hők névviselésére vonatkozó eddigi szabályokat: az eddigi lehetőségek mellet a feleség a férje családi nevéhez a saját utónevét is hozzákapcsolhatja; egyben jelentősen korlátozza, hogy az elvált nőt volt férje nevének viselésétől eltilthassák; — a bírói gyakorlatban kifejlesztett elvek alapján megengedi a házasság közös akaratnyilvánítás alapján történő felbontását, ha a felek azt végleges szándékkal elhatározták, és ha a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, ha megegyeztek a gyermekek tartásában, elhelyezésében, láthatásában, valamint rendezték lakásjogi helyzetüket; — egyszerűsíti a házassági vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó jelenlegi szabályokat. 2. A családi kapcsolatok erősítése érdekében a javaslat azt kívánja elérni, hogy a származás megállapításánál a gyermek a vérszerinti apával jusson jogilag is szülőgyermeki kapcsolatba, az örökbefogadást pedig úgy teszi hatékonyabbá, hogy a jogi kapcsolatok is erősítsék a természetes szülő-gyermeki viszonyt. Ennek érdekében: — hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely szerint a házasságon kívül született gyermek anyjával való házasságkötéssel — külön nyilatkozat nélkül is — a férj jogilag a gyermek apjává válik; ehhez külön elismerő nyilatkozatot ír elő; — az ügyésznek lehetőséget biztosít arra, hogy az apaság vélelmét megtámadja, ha a jogszabály alapján apának tekintett személy az apaság vélelmének megtámadására megállapított egyéves határidőt elmulasztotta; — szülői nyilatkozatot pótló gyámhatósági hozzájárulással segíti elő — újabb házasságkötés esetén — az előző házasságból származó gyermeknek az új házastárs által történő örökbefogadását, ha az elvált szülő a gyermek érdekét figyelmen kívül hagyva a hozzájárulást megtagadja. Mivel pedig ez a szülői jogok korlátozását jelenti, a javaslat ebben a kérdésben a bírói út igénybevételét is biztosítja; — a jelenlegi merev szabályok feloldásával lehetőséget teremt azoknak az örökbefogadásoknak a felbontására, amelyek az elérni kívánt célt nem képesek betölteni. M 3. A javaslat a gyermek érdekeinek fokozott védelmét — a szülői felelősség érintetlenül hagyása mellett — a megfelelő környezetben való nevelésének biztosi-