Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

Joguk és kötelességük mindent megtenni, ami e célok elérése érdekében szükséges és tartózkodniuk kell mindentől, ami azok elérését akadályozza vagy megnehezíti. (2) A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni. 76. §. (1) A gyermek elhelyezése kérdésében — a szülők megegyezésének hiányában — a bíróság dönt. A gyermek elhelyezését a szülő kérheti. A kiskorú érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert. A gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha a szillőnél történő elhelyezése a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermek érdekében őt máshol is elhelyezheti. (2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. (3) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz. (4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. 77. §. (1) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. (2) A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a belföldön lakó, szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához. 78. §. (1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a szülői felügyeletet gyakorló szülők határozzák meg. A gyermek részére azt az életpályát kell választani, amely hajlamainak, testi és értelmi képességeinek, valamint egyéb körülményeinek leginkább megfelel. (2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülő hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági viszonyt. (3) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt. 3. A vagyonkezelés 79. §. (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. (2) Ha a körülmények szerint a gyermek érdekében előnyösebb, a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelésére az egyik szülőt jelölheti ki. A döntésnél a szülők megállapodását, ha az a gyermek érdekeivel nincs ellentétben, figyelembe kell venni. 80. §. (1) Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülők kezelik, hanem ő maga szabadon rendelkezik vele. (2) Nem tartozik a szülők kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik. 81. §. (1) A szülők gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni. (2) Ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, a gyámhatóság a vagyonkezelést rendszeres felügyelet alá vonhatja, indokolt esetben biztosítékadásra és arra is kötelezheti a szülőket, hogy a vagyonkezelésről éppúgy adjanak számot, mint a gyám. 82. §. (1) A szülők gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vágyónké-